Orbán Viktor: Brüsszel olajembargós javaslata felér egy atombombával

A miniszterelnök elmondta, a bizottság javaslatai jelenleg elfogadhatatlanok hazánk szempontjából.

Miniszterelnöki interjú a Kossuth rádióbaní Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

– Nemzeti érdekek helyett egységes szabályokat akar létrehozni az Európai Bizottság, ami támadást jelent az európai egységre nézve – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken. A kormányfő az Európai Bizottság elnökének szankciókkal kapcsolatos javaslataira reagálva úgy fogalmazott, több gond is van a javaslattal, 

de a legnagyobb probléma, hogy a nemzeti érdekek figyelmen kívül hagyása miatt veszélyt jelent az európai egységre.

A kormányfő elmondta, korábban abban állapodtak meg a kormányfők, hogy minden országnak szuverén joga, hogy milyen energiamixet alkalmaz, a kialakult konszenzust csak a tagállamok egyhangú megegyezésével lehet megváltoztatni. 

A miniszterelnök rámutatott, hogy az új olajellátási rendszerre történő átállás több szempontból is kedvezőtlen megoldás. – Először is ide kell jönnie az olajnak. Van lehetőség arra, hogy nem keletről, hanem délről, Horvátországból érkezzen hazánkba az olaj, de ehhez nekik is egy szakaszon jelentősen meg kell növelniük a csőkapacitásukat. Ennél is fontosabb viszont, hogy Magyarországon olyan finomító működik, amelyet kifejezetten az orosz olajra terveztek. A szakemberek is megerősítették, hogy ehhez át kell alakítani a finomítókat, ami több száz milliárd forintnyi kiadást jelentene hazánknak. Az átalakítás után pedig jön az a kérdés, hogy mennyibe fog kerülni az átfinomított olaj. 

Az unió tehát azt kéri tőlünk, hogy költsünk el több száz milliárd forintot egy finomító átalakítására, ami után az ide érkező olaj drágább lesz, mint a mostani helyzetben – magyarázta Orbán Viktor. 

Mint mondta, ha azt látjuk, hogy olyan javaslat születik, amely megfelel a magyar érdekeknek, akkor szívesen tárgyalunk majd. Amíg viszont a magyar kérdés nincs megoldva, addig nincs magyar igen, a bizottság javaslatai jelenleg elfogadhatatlanok magyar szempontból – szögezte le.

A miniszterelnök közölte, hogy a rezsicsökkentés megvédéséért folytatja a harcot. 

Ha ezt most elfogadtuk volna, akkor a rezsicsökkentésnek vége lett volna. Ha nem oldják meg a magyar kérdést, és bevezették volna az olaj- és gázembargót, akkor vége lenne a rezsicsökkentésnek. Ez egy harc a rezsicsökkentés érdekében

– jegyezte meg, „szóval vissza a feladónak” – hangsúlyozta Orbán Viktor azt illetően, hogy a bizottság javaslatát postafordultával visszaküldte. Hozzátette, amit most a bizottság elnök asszonya kezdeményezett, egy olyan helyzetet idézhet elő, hogy egész egyszerűen nem lesz Magyarországon üzemanyag, és nem lesz jó néhány olajból származó, az ipar számára fontos származéktermék sem. 

A bizottság javaslata ebben a formájában felér egy magyar gazdaságra ledobott atombombával

– hangsúlyozta.

A miniszterelnök emlékeztetett, hogy az eddig bevezetett szankciók nagyobb károkat okoznak az európai gazdaságoknak, mint Oroszországnak. 

– Én a legjobb meggyőződésem ellenére, de még a magyar érdekek szempontjából kivédhető módon a szankciók első öt csomagjára hajlandó voltam igent mondani, de az első alkalommal is világossá tettük, hogy lesz egy vörös vonal. Ne jöjjenek el odáig, mert ott már nem tudunk egyetérteni velük, ez az energiaembargó – fejtette ki Orbán Viktor, majd úgy folytatta, persze tovább jöttek és átlépték ezt a vonalat. 

Emellett van még egy másik elem is, amiben a miniszterelnök úgy érzi, hogy Magyarországnak, ha kell, akkor a nyílt vitáig el kell mennie. Ez a hatodik szankciós csomagnak az az eleme, amely az orosz ortodoxok vezetőjét, Kirill patriarchát is a szankciós listára akarja tenni.

A kormányfő elmondta, kapott is egy levelet a magyarországi ortodoxok gyülekezetétől és közösségétől, amely megkéri arra, hogy ez ellen mindent tegyen meg. Ez érinti a magyarországi közösségek vallásszabadságának kérdését, amely szent és sérthetetlen.

Ez nem Magyarország háborúja – nyomatékosította a miniszterelnök, aki szerint azt kell eldönteni, miként viszonyuljon hazánk ehhez – magyarázta az orosz–ukrán háború jelenlegi állásával kapcsolatban. Elmondása szerint vannak országok, amelyek oldalt választanak, az én felfogása szerint viszont oldal helyett álláspontot kell választani. Meg kell határozni, hogy mi a magyar érdek, ami egyben erkölcsileg is helyes, és ezt kell képviselni – rögzítette a kormányfő.

– A mi álláspontunk a béke, és minden lépés, amit a kormány tesz, azt a célt szolgálja, hogy legyen tűzszünet és kezdődjenek meg a béketárgyalások. Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia. Megmondom egyenesen, én nem vagyok hajlandó sem amerikai, sem német, sem semmilyen európai ország, még a legjobb barátaink érdekeit sem követni, sem azonosítani a magyar érdekkel, akkor, ha ellentétes azzal – szögezte le. De van szívünk – folytatta –, látjuk a szenvedő embereket, ezért Magyarország valaha volt legnagyobb humanitárius segítségét nyújtjuk. Ennek részeként lassan minden fenntartás nélkül hétszázezer menekültet engedtünk be, akiknek az ellátásáról gondoskodunk. Emellett most ajánlottunk fel 37 millió eurónyi vállalást, amit az ukrán menekültek számára fogunk aktiválni – sorolta a miniszterelnök. Véleménye szerint nem most kell politikai vitákat folytatni vagy megvitatni azt, hogy miért vették el az anyanyelvi oktatás lehetőségét a kisebbségektől, miért bántják a magyarokat azért, mert magyarok. Azt megvitatjuk később – jegyezte meg. – Mi a béke oldalán állunk, ezért amiben mi tudunk, segítünk – húzta alá.

Magyarország nem küld fegyvert, mert ezzel nem közeledünk, hanem távolodunk a békétől, ráadásul aki fegyvert szállít, az bajt hoz a saját fejére is – emelte ki Orbán Viktor, aki emlékeztetett arra, hogy Kárpátalját is rakétatalálat érte a héten.

A kormányalakításról a miniszterelnök megjegyezte, hogy megpróbálják megérteni, milyen kihívások, veszélyek állnak előttünk. Orbán Viktor elmondta, hogy a migránsválság, valamint a koronavírus-járvány továbbra is jelen van.

– Jelentősen át szeretném alakítani a kormány szerkezetét, sok új embert is szeretnék behozni a kormányba –  közölte a kormányfő, majd elmondta, hogy reméli, legkésőbb május végén sikerül bemutatnia a kormányának a tagjait. A tervek szerint Orbán Viktor május 16-án fog miniszterelnöki esküt tenni, majd nagyjából hét-nyolc nappal később, a következő parlamenti ülésen tudja bemutatni a kormánya tagjait.

Borítókép: Miniszterelnöki rádióinterjú a Kossuth rádióban (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)