Gyárfás Tamás a tárgyaláson bemutatott egy levelet is, amit átadott Póta Péter bírónak. A levelet a Bank Austriától kapta meg, Óvári Győző írta a pénzintézetnek. Ez akár azonos is lehet a vádmódosításban is szereplő levéllel, amelyet az ügyvéd küldött a Bank Austriának, hogy lejárassa Gyárfást. Csakhogy a Gyárfás által bemutatott levél tartalma nem egyezik azzal, amit Óvári vallomásaiban említett.
A médiaproducer által bemutatott levél egyébként nem szerepelt a nyomozati anyagban, azt még az ügyészség sem ismerte korábban.
Ami az ügy szempontjából fontos, hogy a levélben nem esik szó Gyárfás Tamás kaposvári, adócsalási ügyéről, ami nem véletlen. Ugyanis Óvári Győző levele 1996. március 29-i keltezésű, a Gyárfás elleni kaposvári ügy pedig csak 1996 májusában indult el.
Ez eddig egy állítás, egy tagadás, a vádkiegészítés témája azonban messzebb vezet, pontosabban vezethetne.
Vádhoz kötött bizonyítás
A büntetőperben nem lehet túlterjeszkedni a vádiratban foglaltakon, a vádiratot követi az eljáró bíró, aki a bizonyítást a vádiratban foglaltakon folytatja le, azt kell eldöntenie, hogy bizonyítottak vagy sem a vádiratban leírtak. Így van ez a Gyárfás–Portik-perben is.
Jó néhány tárgyalással korábban már szóba került, hogy Fenyő János nemcsak Gyárfás Tamással, hanem másokkal, így a néhai Princz Gáborral is összetűzésbe került. Póta Péter akkor helyre is rakta a tárgyalási menetet: csak a vádban foglaltakat tárgyalhatják. Más jogászok azonban megjegyezték, hogy
amennyiben új bizonyíték keletkezik a tárgyalás során – és ez minden tárgyalásra igaz –, ami más bűnösségét bizonyítja, akkor a bíróság pótnyomozást rendelhet el. A Fenyő-gyilkosság miatti perben eddig ilyen bizonyíték nem merült fel.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!