A kereskedelmi televíziózás rendszerváltozás utáni hőskorának áldozata lehetett Fenyő János, legalábbis a meggyilkolása okaként a televíziókért való küzdelem tűnik a legerősebbnek. Ezt nem csak az bizonyíthatja, hogy a Fenyő János meggyilkoltatása miatt indult büntetőperben a minap éppen ezzel kapcsolatos új vádponttal terjesztette ki a vádat az ügyészség, hanem az is, hogy
Fenyő nemcsak Gyárfás Tamással került összetűzésbe emiatt, hanem Princz Gáborral is.
Egy állítás, egy tagadás
Időrendben a legújabb fejlemény, hogy Óvári Győző, a néhai Fenyő János médiavállalkozó ügyvédje – valamint a Népszava újságírójának, Dési Jánosnak – korábbi vallomásaiban is szerepelt egy történet, amely szerint Fenyő és Gyárfás egy frekvenciapályázaton is összekülönböztek. Miután Óvári a bíróság előtt tanúskodva ismét felidézte ezt a történetet, az ügyészség vádmódosítás keretében ezt a konfliktust is beemelte a vádiratba, bővítve ezzel az indítékok körét.
A vádirat ezen pontja szerint az 1995-ös és 1996-os években mind Gyárfás Tamás vádlott, mint Fenyő János sértett előtt ismert volt, hogy frekvenciapályázatot írnak ki egy kereskedelmi csatornára – ami később TV2 néven jött létre – és mindketten fontolgatták, hogy elindulnak ezen, ám ehhez befektetőkre volt szükségük. Az ügyészség szerint míg Fenyő János nem járt sikerrel, Gyárfás Tamás külföldről várt segítséget. Partnere a West Deutsche Allgemeine Zeitung (WDAZ) lett volna.
A közös indulás reményében a Bank Austria – Girocredit Investment Ltd.-től kért átvilágítást cégéről, a Nap TV Kft.-ről, amely egyúttal potenciális ajánlás is lehetett volna az együttműködéshez. Az elkészült ajánlást azonban valaki ellopta és eljuttatta Fenyő Jánosnak, aki ezt követően értesítette a Bank Austriát és a WDAZ-t, hogy Gyárfás ellen adócsalás miatt folyik éppen eljárás Kaposváron. A médiavállalkozó célja ezzel az volt, hogy az üzlet kútba essen, ami meg is történt, annak ellenére, hogy Gyárfás később tisztázta magát a felmerült vádak alól.
Gyárfás Tamás a vádkiegészítésre reflektálva rámutatott számos olyan ellentmondásra, amely miatt Óvári Győző és Fenyő János más kollégáinak további meghallgatására lesz szükség. Gyárfás a bíróság előtt kiemelte: annál nem jutott tovább, minthogy megfontolja részvételét a frekvenciapályázaton, ugyanis ehhez nagyjából 50 millió dollárnyi pénzre lett volna szüksége, amelyet saját erejéből nem tudott összeszedni, a banki kölcsöntől pedig irtózott. A pályázati anyagot meg se vásárolta.
Gyárfás Tamás a tárgyaláson bemutatott egy levelet is, amit átadott Póta Péter bírónak. A levelet a Bank Austriától kapta meg, Óvári Győző írta a pénzintézetnek. Ez akár azonos is lehet a vádmódosításban is szereplő levéllel, amelyet az ügyvéd küldött a Bank Austriának, hogy lejárassa Gyárfást. Csakhogy a Gyárfás által bemutatott levél tartalma nem egyezik azzal, amit Óvári vallomásaiban említett.
A médiaproducer által bemutatott levél egyébként nem szerepelt a nyomozati anyagban, azt még az ügyészség sem ismerte korábban.
Ami az ügy szempontjából fontos, hogy a levélben nem esik szó Gyárfás Tamás kaposvári, adócsalási ügyéről, ami nem véletlen. Ugyanis Óvári Győző levele 1996. március 29-i keltezésű, a Gyárfás elleni kaposvári ügy pedig csak 1996 májusában indult el.
Ez eddig egy állítás, egy tagadás, a vádkiegészítés témája azonban messzebb vezet, pontosabban vezethetne.
Vádhoz kötött bizonyítás
A büntetőperben nem lehet túlterjeszkedni a vádiratban foglaltakon, a vádiratot követi az eljáró bíró, aki a bizonyítást a vádiratban foglaltakon folytatja le, azt kell eldöntenie, hogy bizonyítottak vagy sem a vádiratban leírtak. Így van ez a Gyárfás–Portik-perben is.
Jó néhány tárgyalással korábban már szóba került, hogy Fenyő János nemcsak Gyárfás Tamással, hanem másokkal, így a néhai Princz Gáborral is összetűzésbe került. Póta Péter akkor helyre is rakta a tárgyalási menetet: csak a vádban foglaltakat tárgyalhatják. Más jogászok azonban megjegyezték, hogy
amennyiben új bizonyíték keletkezik a tárgyalás során – és ez minden tárgyalásra igaz –, ami más bűnösségét bizonyítja, akkor a bíróság pótnyomozást rendelhet el. A Fenyő-gyilkosság miatti perben eddig ilyen bizonyíték nem merült fel.
Háború Princz Gáborral
A most zajló büntetőper szempontjából kevés, hogy Princz Gábor és Fenyő János összetűzésbe kerültek a ’90-es évek közepén a fentebb részletezett frekvenciapályázat apropójából. Azokban a nyomozati iratokban, amelyek még az eljárás elején keletkeztek, és amelyekben Fenyő lehetséges ellenségeit veszik sorra, ott lapulhat valahol az az irat is, amelyben leírták:
Fenyő a Postabank anyagi segítségét remélte a TV2-pályázat elnyeréséhez. Ezt állítólag Princz előbb megígérte, majd egyes hírek szerint Horn Gyula szocialista miniszterelnök „kérésének” megfelelően visszamondta. Fenyő ezután kezdte gyűjtetni újságíró beosztottjaival a Postabankra és Princz Gáborra vonatkozó, befeketítésre alkalmas anyagokat. Így született meg egy teljes sorozatírás az egymillió forintos Postabank-értékpapír hamisításról.
Emlékezetes, Princz Gábor azt válaszolta a Fenyővel való háborújáról érdeklődő újságíróknak, hogy a nyomozás tisztázta őt. Kovács Lajos ezredes pedig azt nyilatkozta: azért zárták ki Princzet a lehetséges felbujtók közül, mert nem volt tetten érhető kapcsolata Portik Tamással, míg Gyárfásnak volt.
Ezt azonban ellentmondásossá teszi Portik mondandója. Az általa titokban rögzített beszélgetések során többször is megemlítette a Princz Gáborral való – − állítólagos – kapcsolatát.
„A Princz Gáborral jóban voltam”, „azt tudom, hogy a Princznek rengeteg munkát megcsináltam, és a Princz a legmesszebb menőkig, leemelem a kalapomat a Princz előtt. Amikor megkerestem idáig, ha pucolós voltam, ha nem, szó nélkül jött, mindenbe’ segített.” Kiderült, kapott „lét is”, azaz kedvezményes hitelt annak idején a Postabanktól. A „Princz is mindig garázzsal csinálja” – utal Portik arra, hogy mélygarázsokban találkozott Princzzel.
Néhai Perczel Tamás, Fenyő pszichológusa és bizalmasa 20 órás dokumentumfilmben beszélt Fenyőről és ellenségeiről. Ebben Gyárfás mellett Princz Gábort és Székely Herbertet is nevesíti, mint akiknek okuk lehetett megorrolni Fenyőre.
„Beköszöntött a béke. Látszólag, mert nem volt háború a Gyárfással. A Princzzel ment a hadakozás” – fogalmazott Perczel. A rendőrség azonban ennek ellenére kizárta Princz Gábort a lehetséges gyanúsítottak köréből.
Mint azonban azt ismertettük, a Gyárfás–Portik-perben nincs mód másról tárgyalni, mint a vádban foglalt bűncselekményekről.
Borítókép: Fenyő János holttestét 1998. február 11-én elszállítják a Margit utcából, ahol Jozef Rohác lelőtte a vád szerint Gyárfás Tamás felbujtására Portik Tamás megbízásából (Fotó: MTI)
