„Jöhetnek még szaftos botrányok a baloldalon”

Újra előválasztást tarthatnak a baloldali pártok arról, hogy kiket indítsanak közös jelöltekként a 2024-es önkormányzati választáson – vélekedett lapunk érdeklődésére Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. A politológus elképzelhetőnek tartja, hogy az európai parlamenti választások előtt is alkalmi szövetséget kötnek a baloldalon, a kis pártok túlélése múlhat ugyanis azon, hogy a voksolásra milyen stratégiával készülnek.

Budapest, 2014. május 1. Gyurcsány Ferenc pártelnök felvág egy tortát a 10 éves uniós tagság évfordulója alkalmából a Demokratikus Koalíció (DK) majálisán a Városligetben 2014. május 1-jén. MTI Fotó: Beliczay László Fotó: Beliczay László

A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója kiemelte: az eddigi tisztújítások alapján nem úgy tűnik, hogy az új pártvezetők tehetségesebbek lennének elődjeiknél, ráadásul országos ismertséggel sem rendelkeznek, így pedig a pártjaik sem tudnak majd „megtáltosodni”. – A belviszályok, hatalmi harcok tovább nehezíthetik a baloldali kis pártok helyzetét, elég a Jobbikban történtekre gondolni – jegyezte meg a politológus.

Fontos kérdés, hogy a régi dilemmákkal tudnak-e szakítani, mint amilyen a Gyurcsány Ferenchez való viszony is, mivel továbbra is a Demokratikus Koalíció elnökéhez képest kell meghatározniuk magukat, ami nem sok jót jelent

– jelezte Kiszelly Zoltán. A szakértő emlékeztetett, hogy a kis pártoknak nem sikerült a DK-t kiszorítani a térfelükről, helyette a Gyurcsány-párt lett a legerősebb a baloldalon. Kiemelte továbbá, hogy a baloldalnak a következő nagy erőpróba az euró­pai parlamenti és az önkormányzati választás lesz, a kis pártoknak pedig az határozza meg a sorsát, hogy a két voksolásra milyen stratégiát alakítanak ki.

– Az EP-választás a versengésről, míg az önkormányzati voksolás az együttműködésről szól a baloldalon – jegyezte meg a Századvég igazgatója, aki szerint mindez feloldható, ha a pártok előválasztást tartanak arról, hogy a nagyobb városokban kiket indítsanak közösen polgármester-, illetve képviselőjelöltnek. A szakértő szerint a baloldali törzsszavazók részéről is elvárás az előválasztás megtartása. – Ha jól csinálja a baloldal, akkor az előválasztás még erőt is sugározhat, bár elnézve a szereplőket és az eddigi hozzáállásukat, nem valószínű, hogy ez történjen – tette hozzá.

– Lehetséges egy olyan szövetségkötés, hogy az alacsonyabb támogatottságú baloldali pártok egy-egy jelölttel felkéredzkednek a DK vagy a Momentum EP-listájára, amivel megúsznák, hogy teljesítsék az ötszázalékos küszöböt, de mégis uniós képviselethez jutnának – szögezte le ­Kiszelly Zoltán. Mint mondta, cserébe a kisebb baloldali pártok annak a jelölt­jeit támogatnák az önkormányzati választáson, amelyiknek az EP-listáján a saját politikusuk is szerepel.

– Ha a kisebb baloldali pártok meg tudnák őrizni a helyüket az EP-ben, már nagy siker lenne nekik, míg az önkormányzatokban a DK erősödhetne meg egy ilyen alkuval – fogalmazott a politológus. Szerinte amíg nem lesz meg az alku, mindent meg fognak próbálni, hogy a saját pártjaik számára kedvező feltételeket teremtsenek, így számítani lehet szaftos botrányokra és egymást leleplező karlendítős és lesipuskás felvételekre is.

– A Századvég friss mérése szerint már csak 25 százalékon áll a baloldal, amit nyugodtan hívhatunk ellenzékváltó hangulatnak, ez pedig azokat a pártokat segítheti – például a Kétfarkú Kutya pártot –, amelyek nem részesei a baloldali összefogásnak – jelezte Kiszelly Zoltán, aki arra is kitért, hogy Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere szintén saját pártot akar alapítani. Ezek az új szereplők a fővárosban és a nagyvárosokban felszívhatják az ellenzékváltó szavazókat – hívta fel a figyelmet a politológus.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc pártelnök felvág egy tortát a tízéves uniós tagság évfordulója alkalmából a Demokratikus Koalíció majálisán a Városligetben 2014. május 1-jén (Fotó: MTI/ Beliczay László)