A magyar kormány kiemelt célja hazánk biztonságának garantálása. Mindent megteszünk azért, hogy a szomszédunkban dúló háború ott is maradjon
– mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Mathias Corvinus Collegium (MCC) tegnapi rendezvényén. Hozzátette, a kormánynak mindez azért is kötelessége, mert hazánkban a háború kitörése után az országgyűlési választásokon a magyar emberek kinyilvánították: „Ez nem a mi háborúnk, nekünk ebből a konfliktusból ki kell maradnunk.”
Minden befolyásunkkal és erőnkkel azon vagyunk, hogy a NATO egy védelmi szövetség maradjon a jövőben is
– folytatta Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A tárcavezető emlékeztetett, a NATO védelme nemzeti erőkre támaszkodik, s a nemzeti erőkből történő felajánlások képezik az erejét.
– Éppen ezért a NATO egy országot sem tud megvédeni, ha annak nincs önálló katonai ereje. Mi ezért egy korábbi döntés eredményeképpen – a NATO elvárása szerint – két százalék körülire növeltük a GDP-arányos védelmi kiadások szintjét – közölte. Megjegyezte, nem kizárt, hogy ez a szám a jövőben növekedni fog. Úgy vélekedett, hogy Európában a magyar kormány lép fel a legerőteljesebben a béke megteremtéséért és ellenzi a háború további eszkalációját.
A NATO kiemelt veszélyként kezeli a migrációt
Ezzel együtt Magyarország hatékonyan vesz részt a NATO védelmi képességeinek növelésében. – A szövetség más keleti tagállamai mellett Magyarországon is felállt egy zászlóalj harccsoport, többek között amerikai katonák részvételével. Székesfehérváron létrejött egy többnemzetiségű irányítási központ, és 2025-ben újra magyar vadászgépek fogják ellátni a Baltikum légtérrendészetét, immár harmadik alkalommal. Emellett komoly siker, hogy magyar parancsnok vezeti a NATO legnagyobb szárazföldi műveletének, a Koszovó Force-nak (KFOR) a parancsnokságát – részletezte.
A tárcavezető ismertetése szerint a múlt heti NATO-csúcson elfogadtak egy stratégiai koncepciót, amely szerint a NATO biztonságára Oroszország jelenti az első számú és legközvetlenebb fenyegetést.
