időjárás 2°C Abigél , Alex 2023. február 9.
logo

Gulyás Gergely: Lemondtak a miniszterek a vagyonkezelő alapítványokban betöltött helyeikről

Márki-Zay Péter magyarázkodásba kezdett, az alkotmányjogász szerint az Állami Számvevőszéknek, illetve az illetékes nyomozó hatóságnak van hatásköre kivizsgálni a történteket.

Külföldi szakemberek és hatalmas külföldről érkező összegek befolyásolták a választási kampányt

Munkatársainktól
2022.09.08. 12:00 2022.09.08. 22:48
Külföldi szakemberek és hatalmas külföldről érkező összegek befolyásolták a választási kampányt

Mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, ezért a szervezet nyugodtan elfogadhat külföldről érkező pénzeket – állítja Márki-Zay Péter, az ellenzék korábbi kormányfőjelöltje. Ifjabb Lomnici Zoltán szerint lényegesen árnyaltabb a kép, az alkotmányjogász úgy véli, a baloldali pártoknak be kell bizonyítani, hogy nem részesültek külföldről származó anyagi előnyben az MMM-en keresztül, ami nem lesz egyszerű. Tény, az ellenzék kampányát nem csupán a külföldről érkező hatalmas utalások, de az idegen érdekek mentén ténykedő külföldi szakemberek is befolyásolták.

A Magyar Nemzet által szerdán közzétett videóinterjúban Márki-Zay Péter kijelentette, hogy rájuk nem vonatkoznak a pártfinanszírozás szabályai, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, és soha nem „viselkedett” pártként. Ezért szerinte elfogadhatnak külföldről érkező pénzeket, azonban azt tagadta, hogy a választási időszakban, választási kampányra fordították volna az Egyesült Államokból érkező összegeket. 

– Amit mi folytattunk, többek között az Action for Democracy támogatásával, az egy, a magyar kultúra megváltoztatásáért folytatott kampány – fogalmazott. 

Márki-Zay úgy gondolja, az nem kiskapu, hogy az összes baloldali párt támogatását élvező miniszterelnök-jelöltként, az általa vezetett szervezet a választási időszakban külföldi pénzekből kampányolt. A politikus továbbá megerősítette, hogy a szóban forgó összegekből a Bajnai Gordon volt kormányfő nevével fémjelzett DatAdat cégcsoporthoz is áramlott pénz.

Márki-Zay egyébként a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében augusztus végén számolt be arról, hogy „még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból”. Akkor azt sem rejtette véka alá, hogy az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől, és a forrásokat a tengerentúlon sok donor adta össze. 

Arra a kérdésre, hogy az amerikai tőzsdespekuláns köztük volt-e, azt válaszolta, hogy „nem hiszem, hogy Soros György konkrétan adományozott volna pénzt nekünk”.

– Már az idei kampány elején súlyos aggályokat vetett fel, hogy a baloldal listavezetője mögött, először a rendszerváltás óta nem párt vagy pártalapítvány állt, hiszen egy egyszerű civil szervezetre megengedőbb pénzügyi szabályok vonatkoznak, mint a pártokra, illetve például az egyesületek esetén nem érvényesül az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénzügyi kontrollmechanizmusa – fogalmazott lapunk érdeklődésére ifjabb Lomnici Zoltán.

Az alkotmányjogász rávilágított, hogy a párttörvény értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. Szerinte tehát a baloldali pártoknak azt kell bizonyítaniuk, hogy az MMM részéről közvetve sem jutottak vagyoni előnyhöz azokból a forrásokból, amelyek külföldről áramlottak az egyesületbe. 

– E körben, bár ez meglehetősen életszerűtlen, hivatalos szakvéleményt az ÁSZ fog nyújtani, ugyanakkor rontja az ellenzéki pártok pozícióit az a tény, hogy a „Csak fölfelé” plakátkampány keretében a közös jelölt Márki-Zay Pétert és az adott választókörzet baloldali jelöltjét láthattuk szerte az országban – tette hozzá.

Szerinte az sem segíti az érintett pártok helyzetét, hogy a választásokat követően Hódmezővásárhely első emberét olyan kritikák érték balról, hogy a „pénz, amely a Mindenki Magyarország Mozgalma számlájára érkezett, az hivatalosan is őket illeti”, illetve, hogy a baloldal listavezetője pártalapításra kívánja felhasználni a befolyt pénzeket.

– Cáfolja az MMM szeparált kampányelméletét az a körülmény is, hogy a Bajnai Gordon-féle DatAdat cégcsoport, amely szintén külföldről segítette a baloldalt, kaphatott az MMM külföldről érkező pénzeiből a március végi baloldali sms-botrány vonatkozásában, amely szintén a teljes ellenzék érdekében megvalósuló kampány volt – jegyezte meg. 

A szakember összességében úgy vélte: a hazai történések teljes körű kivizsgálására az Állami Számvevőszéknek, illetve az illetékes nyomozó hatóságnak van hatásköre.

Ifjabb Lomnici Zoltán mindezeken túl felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában PAC-eknek (politikai akcióbizottságoknak), illetve újabban 527-es szervezetnek nevezik azokat a csoportokat, amelyek összegyűjtik és közösen kezelik a tagok és adományozók kampány-hozzájárulásait (akik pénzt adnak ezeknek az alapoknak a kampányokra jelöltek, népszavazási kezdeményezések vagy jogszabályok ellen/mellett). Hangsúlyozta, az ilyen szervezetek működése hazánkban nem normaszerű, ráadásul a titkos pénzek becsatornázása egy politikai kampányba az USA-ban is súlyos büntetést von maga után.

A Magyar Nemzet az elmúlt napokban négyrészes cikksorozatban tárta fel a baloldali kampány külföldi támogatásának mélyrétegeit: kiderült, hogy adatgyűjtő cégtől politikai elemzőkön át, tematikus szakpolitikai NGO-k sorától az aktivistamozgósító szervezetig egy jól megtervezett teljes, „amerikai mintájú” kampányszervezet állt fel. 

A volt amerikai demokrata elnökjelölt-jelölt, a szélsőbaloldali Bernie Sanders kampányfőnök-helyettese és egyik field managere is dolgozott Márki-Zay kampányában, amelyet Soros György spekuláns körei minden lehetséges eszközzel támogattak.

Karácsony Gergely előválasztási bukása után a főpolgármester számára bérelt plakáthelyeket a rejtélyes finanszírozó átengedte, vagy legalábbis nem ellenezte, hogy átengedjék Márki-Zaynak, aki aztán már összellenzéki miniszterelnök-jelöltként novembertől 400 óriásplakáton hirdette: Soros György nem telepített be migránsokat Magyarországra.

A 2021 októberében Márki-Zay mögé felsorakozott kampányhálózat magyarországi részének egyik meghatározó tagja volt a DatAdat nevű cégcsoport, amelyben megtalálható például Gyurcsány Ferenc volt titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám, a baloldal 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban is sikertelen kampányguruja, Szigetvári Viktor és a legnagyobb név, Bajnai Gordon egykori miniszterelnök. 

Márki-Zay maga is elismerte, hogy a DatAdat többféleképpen működött közre a kampányában, például sms-ek kiküldésével segített. A telefonos üzenetekkel körülbelül egymillió embert érhettek el, azonban arról nincs információ, hogy hogyan szerezték meg ezeket a címeket.

Több celebet, humoristákat is bevetettek Márki-Zayék, talán a legismertebb név közülük Bödőcs Tibor, aki a Nyomtass Te Is! című baloldali kampánylapot a vidékieket lenéző videóval reklámozta.

A korábbi választásokhoz hasonlóan a kampányban ismét ringbe szálltak a Soros György alapítványa által fenntartott szervezetek, illetve az ezekben működő közismert szereplők. Az aktivistatoborzást Bajnai Gordon baloldali exkormányfő vállalta magára, a „20K – Húszezer ember az ország tízezer pontján egy teljes napon át” nevű kezdeményezéssel. A deklarált céljuk az volt, hogy minden választókörzetbe legalább 2-2 ellenzéki szavazatszámlálót biztosítsanak.

Fontos szerep jutott természetesen a médiának is a kampányban, főként olyan sajtóorgánumoknak, amelyeket a Soros-hálózat régóta támogat, ilyen a 444.hu, a Magyar Narancs nevű hetilap, az Átlátszó, vagy éppen a szintén Soros-pénzből működő Direkt 36.

A Magyar Nemzet cikksorozata bizonyítékok sorával igazolta, hogy a baloldali pártok a 2022-es választáson a kampánygépezetük döntő részeinek nem voltak az urai. Ez a külföldi befolyásolás a baloldali kampány stratégiai döntéseit, így a 2022-es választás legfontosabb témájában, az orosz–ukrán háború ügyében képviselt álláspontjukat is meghatározta.

Maga Márki-Zay Péter ismerte el egy márciusi interjúban az InfoRádióban, hogy honvédelmi és biztonságpolitikai kérdésekben olyan szakértőkkel konzultál, mint például Wesley Clark volt amerikai négycsillagos tábornok, illetve olyan NATO-szakértővel, mint a magyar származású, amerikai születésű Evelin Farkas. 

Ebből egyértelművé vált, hogy a háború és béke kérdésében a vásárhelyi politikus vállaltan és döntő módon külső szereplők befolyása alatt állt. Ezek fényében nem meglepő, hogy Márki-Zay és sok más baloldali politikus fegyverek szállítását követelte Ukrajnának, sőt magyar katonák frontra küldését is elképzelhetőnek nevezték. Olyan álláspontot képviseltek a legfontosabbá vált biztonságpolitikai kérdésekben, amely Soros Györgyével és számos tengerentúli politikuséval megegyezett ugyan, de a magyar választók elsöprő többségének akaratával szembement.

Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: Illyés Tibor)

Dollármilliókkal kitömött baloldal

Dollárbaloldal: szó sem lehetett mikroadományokról

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.