Külföldi szakemberek és hatalmas külföldről érkező összegek befolyásolták a választási kampányt

Mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, ezért a szervezet nyugodtan elfogadhat külföldről érkező pénzeket – állítja Márki-Zay Péter, az ellenzék korábbi kormányfőjelöltje. Ifjabb Lomnici Zoltán szerint lényegesen árnyaltabb a kép, az alkotmányjogász úgy véli, a baloldali pártoknak be kell bizonyítani, hogy nem részesültek külföldről származó anyagi előnyben az MMM-en keresztül, ami nem lesz egyszerű. Tény, az ellenzék kampányát nem csupán a külföldről érkező hatalmas utalások, de az idegen érdekek mentén ténykedő külföldi szakemberek is befolyásolták.

Választás 2022 – Az Egységben Magyarországért eredményv? Fotó: Illyés Tibor

Az alkotmányjogász rávilágított, hogy a párttörvény értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. Szerinte tehát a baloldali pártoknak azt kell bizonyítaniuk, hogy az MMM részéről közvetve sem jutottak vagyoni előnyhöz azokból a forrásokból, amelyek külföldről áramlottak az egyesületbe. 

– E körben, bár ez meglehetősen életszerűtlen, hivatalos szakvéleményt az ÁSZ fog nyújtani, ugyanakkor rontja az ellenzéki pártok pozícióit az a tény, hogy a „Csak fölfelé” plakátkampány keretében a közös jelölt Márki-Zay Pétert és az adott választókörzet baloldali jelöltjét láthattuk szerte az országban – tette hozzá.

Szerinte az sem segíti az érintett pártok helyzetét, hogy a választásokat követően Hódmezővásárhely első emberét olyan kritikák érték balról, hogy a „pénz, amely a Mindenki Magyarország Mozgalma számlájára érkezett, az hivatalosan is őket illeti”, illetve, hogy a baloldal listavezetője pártalapításra kívánja felhasználni a befolyt pénzeket.

– Cáfolja az MMM szeparált kampányelméletét az a körülmény is, hogy a Bajnai Gordon-féle DatAdat cégcsoport, amely szintén külföldről segítette a baloldalt, kaphatott az MMM külföldről érkező pénzeiből a március végi baloldali sms-botrány vonatkozásában, amely szintén a teljes ellenzék érdekében megvalósuló kampány volt – jegyezte meg. 

A szakember összességében úgy vélte: a hazai történések teljes körű kivizsgálására az Állami Számvevőszéknek, illetve az illetékes nyomozó hatóságnak van hatásköre.

Ifjabb Lomnici Zoltán mindezeken túl felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában PAC-eknek (politikai akcióbizottságoknak), illetve újabban 527-es szervezetnek nevezik azokat a csoportokat, amelyek összegyűjtik és közösen kezelik a tagok és adományozók kampány-hozzájárulásait (akik pénzt adnak ezeknek az alapoknak a kampányokra jelöltek, népszavazási kezdeményezések vagy jogszabályok ellen/mellett). Hangsúlyozta, az ilyen szervezetek működése hazánkban nem normaszerű, ráadásul a titkos pénzek becsatornázása egy politikai kampányba az USA-ban is súlyos büntetést von maga után.

A Magyar Nemzet az elmúlt napokban négyrészes cikksorozatban tárta fel a baloldali kampány külföldi támogatásának mélyrétegeit: kiderült, hogy adatgyűjtő cégtől politikai elemzőkön át, tematikus szakpolitikai NGO-k sorától az aktivistamozgósító szervezetig egy jól megtervezett teljes, „amerikai mintájú” kampányszervezet állt fel. 

A volt amerikai demokrata elnökjelölt-jelölt, a szélsőbaloldali Bernie Sanders kampányfőnök-helyettese és egyik field managere is dolgozott Márki-Zay kampányában, amelyet Soros György spekuláns körei minden lehetséges eszközzel támogattak.

Karácsony Gergely előválasztási bukása után a főpolgármester számára bérelt plakáthelyeket a rejtélyes finanszírozó átengedte, vagy legalábbis nem ellenezte, hogy átengedjék Márki-Zaynak, aki aztán már összellenzéki miniszterelnök-jelöltként novembertől 400 óriásplakáton hirdette: Soros György nem telepített be migránsokat Magyarországra.

A 2021 októberében Márki-Zay mögé felsorakozott kampányhálózat magyarországi részének egyik meghatározó tagja volt a DatAdat nevű cégcsoport, amelyben megtalálható például Gyurcsány Ferenc volt titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám, a baloldal 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban is sikertelen kampányguruja, Szigetvári Viktor és a legnagyobb név, Bajnai Gordon egykori miniszterelnök. 

Márki-Zay maga is elismerte, hogy a DatAdat többféleképpen működött közre a kampányában, például sms-ek kiküldésével segített. A telefonos üzenetekkel körülbelül egymillió embert érhettek el, azonban arról nincs információ, hogy hogyan szerezték meg ezeket a címeket.

Több celebet, humoristákat is bevetettek Márki-Zayék, talán a legismertebb név közülük Bödőcs Tibor, aki a Nyomtass Te Is! című baloldali kampánylapot a vidékieket lenéző videóval reklámozta.

A korábbi választásokhoz hasonlóan a kampányban ismét ringbe szálltak a Soros György alapítványa által fenntartott szervezetek, illetve az ezekben működő közismert szereplők. Az aktivistatoborzást Bajnai Gordon baloldali exkormányfő vállalta magára, a „20K – Húszezer ember az ország tízezer pontján egy teljes napon át” nevű kezdeményezéssel. A deklarált céljuk az volt, hogy minden választókörzetbe legalább 2-2 ellenzéki szavazatszámlálót biztosítsanak.

Fontos szerep jutott természetesen a médiának is a kampányban, főként olyan sajtóorgánumoknak, amelyeket a Soros-hálózat régóta támogat, ilyen a 444.hu, a Magyar Narancs nevű hetilap, az Átlátszó, vagy éppen a szintén Soros-pénzből működő Direkt 36.

A Magyar Nemzet cikksorozata bizonyítékok sorával igazolta, hogy a baloldali pártok a 2022-es választáson a kampánygépezetük döntő részeinek nem voltak az urai. Ez a külföldi befolyásolás a baloldali kampány stratégiai döntéseit, így a 2022-es választás legfontosabb témájában, az orosz–ukrán háború ügyében képviselt álláspontjukat is meghatározta.

Maga Márki-Zay Péter ismerte el egy márciusi interjúban az InfoRádióban, hogy honvédelmi és biztonságpolitikai kérdésekben olyan szakértőkkel konzultál, mint például Wesley Clark volt amerikai négycsillagos tábornok, illetve olyan NATO-szakértővel, mint a magyar származású, amerikai születésű Evelin Farkas. 

Ebből egyértelművé vált, hogy a háború és béke kérdésében a vásárhelyi politikus vállaltan és döntő módon külső szereplők befolyása alatt állt. Ezek fényében nem meglepő, hogy Márki-Zay és sok más baloldali politikus fegyverek szállítását követelte Ukrajnának, sőt magyar katonák frontra küldését is elképzelhetőnek nevezték. Olyan álláspontot képviseltek a legfontosabbá vált biztonságpolitikai kérdésekben, amely Soros Györgyével és számos tengerentúli politikuséval megegyezett ugyan, de a magyar választók elsöprő többségének akaratával szembement.

Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: Illyés Tibor)