Nyomozhatnak a romagyilkosságok szabadon lévő bűnsegédei után

Feljelentéskiegészítés elrendelését kéri Tényi István a romák elleni sorozatgyilkosságok ügyében a Magyar Nemzetben megjelent legutóbbi cikkek nyomán tett feljelentésében. A Halálbrigád vezetője, Kiss Árpád lapunknak tizenhárom év után ismerte be a gyilkosságokat, ám szabadon lévő bűntársakról is beszélt.

2022. 09. 06. 6:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Beismerte a tizenhárom évvel ezelőtt elkövetett romagyilkosságokat a napokban lapunkban megjelent interjúban Kiss Árpád, a Halálbrigád vezetője, aki két tettestársával, testvérével, Istvánnal, valamint Pető Zsolttal együtt tényleges életfogytiglani fegyházbüntetését tölti. Csontos István augusztus 20-án, 13 év fegyház letöltése után szabadult. Ő a banda utolsó két támadásánál sofőr volt.

Kiss Árpád a beismerés mellett két, még szabadon lévő tettestársról is beszélt. Azt állítja, hogy mindketten pénzzel és lőszerekkel segítették őket, ráadásul egyikük, akinél Kiss szerint még a felbujtás is megállhat, korábban jobbikos önkormányzati tisztségig jutott. Az ügyben új nyomozás is indult, abban pedig a nyomozók az utóbbi férfi jobbikos kapcsolatai után érdeklődtek.

A közérdekű bejelentéseiről közismert Tényi István lapunk cikkei nyomán feljelentést tett a rendőrségen és az ügyészségen. 

Indokolása szerint a bűncselekmény beismerése miatt az üggyel kapcsolatban − bizonyítottság esetén − felmerülhet a bűnsegédként előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntett gyanúja. 

Ezért indokolt lehet az elítélt Kiss Árpád újbóli meghallgatása, esetlegesen újabb nyomozás elrendelése.

A büntető törvénykönyv szerint bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. „A Be. 4. § (1) bekezdése alapján az ügyészség és a nyomozó hatóság a tudomására jutott közvádra üldözendő bűncselekmény miatt hivatalból megindítja a büntetőeljárást. Indítványozom, hogy az ügyben a tényállás tisztázása érdekében a Be. 380. § (1) bekezdése alapján a Tisztelt Ügyészség rendeljen el feljelentés-kiegészítést.” − írja beadványában Tényi István, aki a vonatkozó rendelkezések alapján az ügy kivizsgálását, szükség esetén nyomozás megindítását, az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának megállapítását, egyben az ügyben tett intézkedésekről a tájékoztatását kéri.

A vádirat − ami aztán ítéleti ténymegállapítás is lett − szerint „[…] 2007. év végén 2008. év elején nézeteik hangoztatásán, közös megvitatásán túllépve az elsőrendű vádlott Kiss Árpád, a másodrendű vádlott Kiss István és a harmadrendű vádlott Pető Zsolt arra az elhatározásra jutottak, hogy miután a törvény és az igazságszolgáltatás nem látja el megfelelően a feladatát a romákkal kapcsolatosan, saját kezükbe veszik a rendcsinálást oly módon, hogy fegyveres támadást hajtanak végre roma nemzetiségű személyek lakta házak ellen. Kezdeti elgondolásuk szerint a tervbe vett cselekményük a félelem felkeltését célozta a roma emberek körében.” E megállapodás végrehajtása volt a vád tárgyává tett bűncselekmény-sorozat. A halálbrigád 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön és augusztus 3-án Kislétán támadt romákra. A nagycsécsi, illetve a tatárszentgyörgyi támadásnak két-két, a tiszalöki és a kislétainak egy-egy halálos áldozata volt. A legbrutálisabb támadás Tatárszentgyörgyön történt, ott felgyújtották egy cigány család házát, majd a kimenekülő apára és két gyermekére rálőttek. Az édesapát és négy és fél éves kisfiát kivégezték, a másik gyermek el tudott menekülni a gyilkosok elől. 

Az emberölés soha nem évül el, akár évtizedek után is újra lehet kezdeni a nyomozást. A lapunknak nyilatkozó szakértők is lehetségesnek tartották a romagyilkosságok miatti nyomozás folytatását, tekintettel Kiss Árpád beismerésére. (A Halálbrigád tagjai eddig még soha nem ismerték be a cigány áldozatok rasszista indíttatású megölését.)

Tényi István feljelentése indokolásában hosszan idézi a lapunk által megszólaltatott szakértők szakvéleményét.

− Ennyi év távlatából a beismerés nemcsak az áldozatok családjának jelenthet megnyugvást abban az értelemben, hogy azok bűnhődnek, akik a cselekményeket elkövették, hanem ez az igazságszolgáltatás gépezetének is egy fontos információ – emelte ki Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Kiss Árpád interjúja nyomán újabb vizsgálatok indulhatnak.

− Mindenkire, aki egy gyilkosságban részt vesz, bármilyen jogi meghatározás alá is essen, egyformán igaz, hogy nem évül el a cselekménye – emelte ki Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója az ügy kivizsgálhatóságáról. Szerinte döntő fontosságú, hogy a nyilatkozat után konkrét nyomokkal, konkrétumokkal tud-e szolgálni Kiss Árpád. − Ebből a szempontból pedig az is fontos, hogy mi motiválta a beismerést: a figyelemfelkeltés, netán a lelkiismeret? – tette fel a kérdést Horváth, aki szerint akár olyan szándék is mozgathatja az elkövető tetteit, hogy eddig büntetlen cinkosai is az ő sorsára jussanak.

Tarjányi Péter szerint a vallomás nyomán azt kell megvizsgálni, hogy kire gondolhatott Kiss Árpád, amikor finanszírozókat és támogatókat említett, és nekik pontosan milyen szerep jutott a gyilkosságokban.

– Ha van egy felbujtó, aki megbízóként, pszichés segítőként vett részt a bűncselekményekben – és aki azt gondolta, hogy egy ilyen gyilkosságsorozatnak Magyarországon helye van –, és a szerepét nem vizsgálják, az nagy probléma – jelentette ki a szakértő, aki szerint indokolt, hogy a vádhatóság és a nyomozó hatóság ismét felvegye a kapcsolatot Kiss Árpáddal. 

A szakértők szerint a hatóságnak annak ellenére újra kell vizsgálódnia, hogy az interjúnkból kiderült: korábban már elindultak ezen a szálon. − Szakmailag ilyenkor megér egy beszélgetést, ha az elkövető beismerő vallomást tett – mondta Tarjányi Péter.

Borítókép: Kiss Árpád, a Halálbrigád vezetője 2015-ben a bíróságon (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.