Már van gyanúsítottja annak az uniós adócsalási botránynak, amiben a momentumos Cseh Katalin családi cégéhez köthető vállalkozások nevei is felbukkantak – derült ki az ügyészség lapunk megkeresésére küldött válaszából. A Fővárosi Főügyészségnél ugyanis arról érdeklődtünk, hogy az egyik európai parlamenti képviselő köréhez köthető költségvetési csalási ügy nyomozásában történt-e valamilyen változás. Megkérdeztük azt is, hogy amennyiben vannak gyanúsítottak, őket pontosan mivel gyanúsítják, illetve van-e köztük olyan, akit őrizetbe vettek és kezdeményezték a letartóztatását?
Az ügyészség annyit közölt, hogy az ügyben a nyomozó hatóság költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt egy férfit hallgatott ki gyanúsítottként, aki a gyanúsítással szemben panasszal élt. Hozzátették: őrizetbe vétel nem történt, a gyanúsítás révén vizsgálati szakaszba került nyomozásban az irányítási jogköröket pedig a Fővárosi Főügyészség gyakorolja. A vádhatóság tájékoztatott arról is, hogy a közölt gyanúsítás tárgya nem érint olyan céget, amely az európai parlamenti képviselő személyéhez köthető. (Azaz, egyelőre nem a Pannónia Nyomda Kft.-t érinti a büntetőügy, amelynek Cseh Katalin az ügyvezetője is volt – a szerk.). Úgy tudjuk,
a gyanúsított a Cseh család cégéhez kapcsolható egyik vállalkozás tisztségviselője.
A momentumos politikus, valamint családja cégügyeivel tavaly nyáron az Anonymus-álarcos alak közlései nyomán kezdett foglalkozni a magyar sajtó. A hivatalos és más nyilvános adatok alapján arra lehetett következtetni, hogy a céghálózat tagjai működésüket összehangolva, szisztematikus módon pályáztak uniós pénzekre és nyertek el gyanús körülmények között 4,8 milliárd forintot.
Értesüléseink szerint a NAV szakemberei áttekintették a nagyjából fél tucat vállalkozásból álló hálózat elmúlt években benyújtott uniós pályázatait.
A nyomozók megállapították, hogy a vállalkozások összehangoltan pályáztak uniós és hazai pénzekre. Több esetben azonos volt a cégek székhelye, fióktelepe, ügyvezetője, de nemegyszer egyezés mutatkozott a beszállító személyében és a projekt megvalósításának helyszínében is. A pályázatokban úgynevezett holografikus eszközök, illetve technológiák szerepeltek. Az utóbbi elem meglehetősen lényeges, hiszen az adóhatóság nyomozói azt valószínűsítik, hogy a céghálózat tagjai tíz pályázaton legalább részben ugyanazzal a fejlesztéssel vettek részt. Ez azt jelentheti, hogy egy gépre, egy technológiai megoldásra többször is pénzt kérhettek. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy az adóhatóságnál úgy vélik: két pályázatnál azonos eszközbeszerzés történt, s több pályázat esetében is azonos számlákat tüntettek fel az uniós pénzek felhasználásának igazolására.
