Vízkereszt összekötő kapocs karácsony és húsvét között

A jólétben élő ember azt hiszi, hogy gazdag, de arról, ami igazán gazdaggá tehetné, az Istenről, könnyen elfeledkezik – jelentette ki vízkereszt kapcsán Szili András, a békásmegyeri Szent József-plébánia kormányzója. Az atya kiemelte, a január 6-án ünnepelt napkeleti bölcsek abban voltak nagyok, hogy gazdagságuk ellenére felismerték: az életük csak Istennel együtt lehet teljes.

Budapest, Szili András Rk pap Fotó: Teknos

A keresztény világ három eseményre emlékezik vízkeresztkor: a napkeleti bölcsek betlehemi látogatására, Jézus nyilvános működésének megkezdésére, a megkeresztelkedésére és a kánai menyegzőre – mondta el lapunknak a békásmegyeri Szent József-plébánia kormányzója, aki egyben a Budapesten élő spanyol nyelvű hívek lelkésze. Szili András atya a kánai menyegző kapcsán kifejtette: ez a csodatétel családi környezetben, egy lakodalomban történik, ahol Jézus olyat tesz, amit addig még soha. – Akkor sem igazán szeretné ezt megcselekedni, még édesanyja felvetésére sem. Mária hiába mondja, hogy fogytán a bor, Jézus jelzi, hogy nem jött még el az ő órája. Mivel azonban meg akarja menteni az ifjú pár boldogságát, Jézus a vizet mégis borrá változtatja. Ezzel megóvja a párt a szégyentől, a felsüléstől. Részben a kánai menyegző emlékére is kérjük Isten áldását a párokra, akik örök hűséget fogadnak egymásnak. Így az Úr maga lesz a szeretetük köteléke – emelte ki a plébános. Hozzátette: a kánai menyegző egy kevésbé hangsúlyos eleme a vízkereszti ünnepkörnek, ezért ezt az evangéliumi szakaszt hétköznap olvassák fel.

Áldást adnak a frissen szentelt vízzel

Szili András atya rámutatott arra, hogy maga vízkereszt parancsolt ünnep, ekkor, január 6-án a katolikus híveknek kötelező részt venni a szentmisén. Szemben más, főleg újlatin európai országokkal, nálunk vízkereszt nem munkaszüneti nap. 

– A vízkereszt liturgiája a napkeleti bölcsek történetét eleveníti fel, míg valójában az ünnepet követő vasárnap emlékezünk meg Urunk megkeresztelkedéséről – fogalmazott a plébános. Elmondta azt is, hogy miként húsvétkor, ilyenkor is szentelnek vizet. 

Ha meghívják a papokat házszentelésre, akkor ezzel a megszentelt vízzel áldják meg az otthonokat, esetleg az állatokat, a jószágokat vagy akár az autókat is. Utóbbiakat azért szentelik meg, hogy épségben, biztonságban szállítsák az utasokat. Házszenteléskor megáldják az ott lakókat is, ezzel emlékeztetik a híveket a keresztségükre, a bűntől való megtisztulásra. Szili András ennek kapcsán kiemelte: annak idején Jézus úgy keresztelkedett meg, úgy merítkezett meg a Jordán folyóban, hogy bűn nélkül való volt.

Feltárulkozik a háromságos egy Isten

– Fontos, hogy Jézus ezzel nem a bűnnel, csak a bűnösökkel, az emberekkel vállalt közösséget. Keresztelő Szent János bűnbánatról beszél, és hirdeti a bűnbocsánat evangéliumát, azt, hogy van szabadulás a vétkeinktől, a gyengeségeinktől. Akik a Jordán folyó partján állnak, szeretnének megtisztulni, vagyis a mi ítéletünk szerint bűnösök, de mivel le akarják mosni magukról a bűneiket, így valójában bűnbánók. Jézus Krisztus közéjük áll be, és így megszenteli a történetet. Ekkor feltárulkozik a háromságos egy Isten, mennyei szózat hallatszik az égből, az Atya pedig azt mondja: „Íme az én szeretett Fiam, benne telik kedvem.” Az Úr ezzel megvallja Jézus fiúságát. A Szentlélek pedig galamb képében alászáll Jézusra – hívta fel a figyelmet Szili András. Hozzátette: ebben a megszentelt keresztségben mi is Isten gyermekeivé, Jézus testvéreivé válhatunk. 

A plébános kiemelte: vízkereszt alkalmával a keleti egyházban hangsúlyosabb Jézus megkeresztelkedése, míg a nyugati keresztény liturgiában inkább a napkeleti bölcsek kerülnek előtérbe.

Szili András atya a háromkirályok látogatásáról megjegyezte, hogy a napkeleti bölcsek valószínűleg előkelő emberek voltak, akik keletről érkeztek. A Bibliában nem írták le, hányan voltak pontosan, de az ajándékok számából arra lehet következtetni, hogy hárman lehettek. A Szentírásban a nevük sincs feljegyezve, a bölcseket csak később nevezték el Gáspárnak, Menyhértnek és Boldizsárnak.

A jólétben élő ember elfeledkezett az Úrról

A plébános szerint nagy jelentősége van annak, hogy a napkeleti bölcsek a csillag vezetésével útra keltek, és hosszú utat tettek meg Betlehemig. Szavai szerint, bár mindenük megvolt, mindenképpen látni akarták az Isten fiát, aki előtt alázattal letérdeltek, majd az örömhírt elvitték mindenfelé, tanúságot tettek Krisztusról. Szili András párhuzamba állította a napkeleti bölcseket és a ma jólétben élő embereket. – A mai nyugati civilizációban élő embereknek is megvan mindenük, ami nem baj, a gond az, hogy elszakadtunk a természettől. Ráadásul részben felül is kerekedtünk rajta, és a technikai vívmányokkal képesek vagyunk befolyásolni azt. Arról viszont megfeledkezünk, hogy az intelligenciánkat, a technikai vívmányokat és a tudást Istentől, a teremtett világ urától kapjuk, ezért elfelejtettünk hálásak lenni neki.

A jólétben élő ember azt hiszi, hogy gazdag, de arról, ami igazán gazdaggá tehetné, az Istenről könnyen elfeledkezik. A napkeleti bölcsek annak idején abban voltak nagyok, hogy tudták, csak Istennel lehet teljes az életük – hangsúlyozta. A napkeleti bölcsek ajándékainak is megvan a jelentősége, az arany a királynak, a tömjén a főpapnak, a mirha pedig a gyógyítónak szól. Vagyis ezekkel az ajándékokkal a bölcsek elismerik Krisztust mint királyt, örök főpapot és gyógyítót.

Vízkereszttel lezárul a karácsonyi ünnepkör, elkezdődik a farsang, a liturgikus szín a zöld lesz. Az emberek január 6. után lebontják a karácsonyfákat. – Sok esetben a hívek még böjt előtt, farsangkor tartják az eljegyzéseket és a téli esküvőket is – fűzte hozzá Szili András atya. A vigalomról szóló farsang hamvazószerdáig, a böjt kezdetéig tart.

Borítókép: Szili András szerint a jólétben az emberek elfelejtenek Istennek hálát adni (Fotó: Teknős Miklós)