„A területfejlesztés reagálni kíván a különbségekre”

– Olyan fejlesztéspolitikát kívánunk kialakítani, amely érzékenyen reagál a területi különbségekre és a szempontrendszerek között az eddiginél hangsúlyosabban jeleníti meg ezeket – jelentette ki Navracsics Tibor kedden Zalaegerszegen.

Zalaegerszeg, 2023. február 14. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter beszél a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó gazdasági fórumán és a TOP 100 Zala vármegye gazdasága 2022 elnevezésû kiadvány bemutatóján Zalaegerszegen, az Arany Bárány szállodában 2023. február 14-én. MTI/Katona Tibor Fotó: Katona Tibor

A területfejlesztési miniszter kitért arra, hogy a Top- és a Ginop-pályázatokat követően március végéig jelennek meg a további operatív programok kiírásai.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadásában arról szólt, hogy Magyarország reorganizáció előtt áll, mert az energiaválság miatt az iparpolitika újjászervezést igényel.

Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi technikai recesszió csak egy negyedévi átmeneti állapot a magyar gazdaságban. Idén az év egészében sikerül is elkerülni a tényleges recessziót, és mintegy 1,5 százalékkal bővülhet a GDP – tette hozzá.

Megítélése szerint az inflációs helyzetben a nemzeti bankot „súlyos felelősség terheli”, mert már a koronavírus előtti időszakban elindult, a Covid alatt pedig rejtve maradt infláció- és nyersanyagár-emelkedést nem vette figyelembe. A folyamatos kamatráta-emelés után a ma irányadó 18 százalékos kamattal „fekete-afrikai országokkal és Argentínával” versenyzünk – mondta.

A következő időszakban a monetáris és a fiskális politika mellett az energiapolitika fogja meghatározni a gazdasági folyamatokat, enélkül nem lehet sikeres a gazdaságpolitika. A jelenlegi válsághelyzetben a kormány „satuféket nyomott” az állami kiadások területén, amit az önkormányzatok és az építőipar érez meg leginkább – fogalmazott a kamarai elnök.

A jelenlegi gazdasági kihívásokra Parragh László megoldási javaslatként fogalmazta meg egyebek közt a munkaerő-tartalék felszabadítását, a bérek reálértékének megőrzését, a külföldön élők hazajövetelét és az élethosszig tartó tanulást.

Tardos-Martsa Kinga, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatóságának tervezési és elemzési osztályvezetője a Top 100 kiadványt ismertetve elmondta: 2021-ben Zala gazdasági erejét tekintve a 16. volt a vármegyék sorában, a GDP-ben a 15., foglalkoztatásban a 9., munkanélküliségi adatokban a 10. helyen állt. Méreténél és humán potenciálját illetően erősebben teljesít, például Budapest után Zalában regisztrálták a második legtöbb vendégéjszakát.

A makrogazdasági mutatók 2021-ben már megközelítették és bizonyos adatokban meg is haladták a koronavírus-járványt megelőző évekét. A Top 100-ban szereplő zalai cégek nettó árbevétele 2021-ben megközelítette a 700 milliárd forintot, ami 22,4 százalékkal több 2020-hoz képest, de a pandémia előtti 2019 adatait is 13,8 százalékkal felülmúlja. A 100 legjobb cég üzemi eredménye 49,1 milliárd forint volt, 9,1 százalékkal nőtt a 2020. évi adathoz képest – sorolta a NAV osztályvezetője.

A kiadvány szerint 2021-ben az építőipari ZÁÉV volt 80,7 milliárd forintos árbevételével a legnagyobb vállalkozás Zalában. A második 46,2 milliárddal a fuvarozó Gartner, a harmadik pedig a munkaerő-kölcsönző WHC Kft. 23 milliárdos nettó bevétellel.

Borítókép: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter beszél a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó gazdasági fórumán és a Top 100 Zala vármegye gazdasága 2022 elnevezésű kiadvány bemutatóján Zalaegerszegen, az Arany Bárány szállodában 2023. február 14-én (Fotó: MTI/Katona Tibor)