Az elmúlt hatvan év alatt a harmadára csökkent Magyarország magasabban fekvő területein az átlagos hóvastagság – írta pénteki cikkében a szakportál.
Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus közös elemzése szerint míg az 1960–70-es években november közepétől január közepére egyenletesen növekedve átlagosan 12–14 centiméteres hóvastagság alakult ki a hegyekben, addig az 1980-as évektől a hómennyiség később, inkább februárban érte el a maximumát, és jelentősen csökkent is, nagyjából megfeleződött.
A legutóbbi két évtizedben tovább módosult a hótakaró, már csak november végétől számíthattunk alig növekedő hóvastagságra, amely négy centiméternél érte el a sokévi átlagos maximumát – teszik hozzá a kutatók.
A magasabban fekvő területeken a síelésre alkalmas napok száma ezzel jelentősen csökkent. Ez a folyamat az adatok alapján leginkább az Északi-középhegységben észlelhető.
Az elemzés szerint 73 százalék a valószínűsége annak, hogy az emberi tevékenység által okozott klímaváltozás miatt csökkent harmadára a hóvastagság Magyarország magasabban fekvő területein.
Felhívták a figyelmet, hogy csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali csökkentésével van esélyünk arra, hogy a síelésre alkalmas hóvastagságú napok jelenlegi átlagos gyakorisága megmaradjon.
Amennyiben nem csökken a károsanyag-kibocsátás, 2060 után (az éves változékonyságot figyelembe véve) nem vagy alig lesz síelésre alkalmas nap a magyarországi hegyekben.
A kutatók teljes elemzése itt olvasható el.
Borítókép: Köd a Budai-hegységben (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
