Ami ma extrém időjárásnak tűnik, az hamarosan megszokott lesz
Hatalmas havazás, hóvihar és kemény fagy keserítette az Észak-Amerikában és Japánban élők életét. Nálunk ezzel szemben 15 fokos tavaszi hőmérséklettel búcsúzott a 2022-es év. Egyre valószínűbb, hogy az időjárási szélsőségeket a melegedő klíma okozza.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A Föld körülbelül 1,1 Celsius-fokkal melegedett fel az ipari forradalom kezdete óta. Radikális kibocsátáscsökkentés nélkül 2030-ra meghaladjuk a három Celsius-fokos globális felmelegedést. Vajon a klímaváltozás az északi féltekén intenzívebbé teszi a téli viharokat? Az Egyesült Államok egyes területein a klímaváltozás mindenesetre növeli a heves hóviharok esélyét.
A melegedés miatt a légkörben ugyanis több a nedvesség, amely eső vagy hó formájában hull le. Amikor a hőmérséklet kellően alacsony, a megnövekedett nedvesség intenzív hóviharokat okozhat. Például Amerika 2010-es „Snowmageddon” hóviharait az Atlanti-óceán magas felszíni hőmérsékletével hozták összefüggésbe.
December közepén szokatlan ítéletidő sújtotta Japánt. Tizenheten meghaltak és több mint kilencvenen megsebesültek a havazás és a fagy miatt. Az északkeleti régió három településén is több mint egy méter hó esett egy nap alatt – sosem volt még ott ekkora havazás. A vihar kidöntött egy elektromos áramelosztó tornyot Hokkaidó szigetén, így karácsony reggelén húszezer otthon maradt áram nélkül. A régióban a vonatközlekedés is több helyen szünetelt, több száz járatot függesztettek fel.
Az Egyesült Államokban legalább hatvan ember meghalt a hóviharok miatt – egyedül New York állam Erie megyéjében harmincnégy ember vesztette az életét a rekordhideg miatt, ebből harmincan a Buffalo városra lecsapó viharban. (Buffalo New York állam második legnépesebb városa, 1977-ben huszonkilencen haltak meg az akkor tomboló hóviharban.) Volt olyan napja a tavaly decemberi viharnak, amikor egymillió amerikai és kanadai háztartásban nem volt áram. Az ország egyes részein mínusz 45 fokot mértek. Az ítéletidő nyolc államot érintett, de a hideg ciklon elől a déli államokba menekülők sem jártak sokkal jobban: még Floridában és Georgiában is fagyveszélyre figyelmeztettek.
Mindkét helyen könnyen kialakul nagy havazás, néha viharos szél kíséretében, és ezáltal hófúvás is. Decemberben Japánban és az Egyesült Államokban annyi történt, hogy nagy mennyiségű hó esett, amelyet a hófúvások miatt nem lehetett eltakarítani, mert újratermelődött. Ilyen hómennyiségnek és hóviharnak a töredéke is képes megbénítani országnyi területeket
– értékelte a helyzetet Fehér Balázs, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa. A meteorológus szerint hasonló helyzetet éltünk át 2013. március 15-én a Kárpát-medencében.
Japánban jellemzően Szibéria felől fúj ilyenkor a szél, onnan hozza a hideg levegőt, amely a Japán-tengeren átkelve elegendő nedvességet is fel tud szedni. A csapadékos téli helyzet tehát mindig adott, de ha jóval mélyebb ciklon keletkezik, akkor könnyebben be tudja „rántani” észak felől a hideg légtömeget. Észak-Amerikában annyi a különbség, hogy ott a Sziklás-hegységtől keletre nincs domborzati akadály, amely gátolná a szabad észak–déli irányú légmozgást, ezért a sarkvidéki hideg légtömeg könnyen eléri a szubtrópusi területeket, illetve ennek a fordítottja is igaz. Utóbbi esetben télen az északi államokban esik hatalmas mennyiségű ónos eső.
A decemberi időjárási katasztrófát az okozta, hogy a középső államok felett gyorsan kifejlődő ciklon mögött a hideg légtömeg hamar teret nyert, és gyakorlatilag az egész kontinensről kiszorította a meleg légtömeget. Ez északon, északkeleten okozott komoly havazást és hóvihart. Arra nincsenek adatai az OMSZ-nek, hogy milyen gyakorisággal történnek ilyen események, de a méretüknél fogva (hómennyiség, szél) mindenképpen szokatlannak számítanak.
– Egy konkrét eseményre nehéz azt mondani, hogy az a klímaváltozás miatt van, és mostantól ez lesz a tendencia. Azt csak évtizedek múlva tudjuk megmondani, hogy a globális felmelegedés miatt lettek-e gyakoribbak az extrém hideg betörések, vagy más áll a háttérben. Ha a következő években rendszeressé válnak a decemberihez hasonló extrém időjárási események, akkor mondhatjuk, hogy a klímaváltozásnak nagy szerepe van ebben – vázolta a lehetőségeket Fehér Balázs, aki szerint az igazából nem számít, hogy egy adott napon (karácsonykor, szilveszterkor stb…) milyen az idő. Klimatikus szempontból inkább egy hosszabb időszakot (hónapot, évszakot) vizsgálnak, hogy annak a hőmérsékleti és csapadékviszonyai hogyan alakulnak.
Lehet, hogy néhány évtized múlva amit most szélsőségesnek gondolunk, az lesz a megszokott téli időjárás. A mostani tendencia alapján ez elképzelhető. Illetve még az is számít, hogy milyen sűrűséggel és milyen intenzitással jönnek ezek az anomáliák. Az utóbbi évtized hazai éghajlati adatsora elég ijesztő, de Fehér Balázs szerint legalább harmincéves adatsor kell, hogy klimatológiai szempontból is állítani tudjuk, hogy a klímaváltozás áll a hátterében.
Meleg december
Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2021-ben megjelent tanulmányában olvasható, hogy a december havi középhőmérséklet sokéves átlagban nulla fok közelében alakult az országban. Az egymást követő évek decemberei olykor igen szélsőségesek, megfigyeléseik szerint például 1901 óta a leghidegebb december 1933-ban volt (mínusz 5,8 Celsius-fokos havi középhőmérséklettel), míg a legenyhébb (plusz 4,5 Celsius-fok) a következő évben, 1934-ben. Ha a hideg szélsőségeket nézzük, akkor igazán hideg decembert legutóbb 2001-ben tapasztalhattunk (mínusz 4,8 Celsius-fok). Karácsonykor a hőmérséklet igen nagy változékonyságot mutat. Az országos középérték mínusz tíz és plusz nyolc fok között alakult az elmúlt 120 évben. A tavalyi pluszos volt. A 2022-es ősz hazánkban az átlagnál 0,7 Celsius-fokkal melegebb volt, s átlag körüli csapadék hullott, de egyenlőtlen havi eloszlásban. Az egyenlőtlenség decemberre is igaznak bizonyult: 2022. december tizedikén, szombaton mediterrán ciklon okozott az ország legnagyobb részén igen jelentős mennyiségű csapadékot. 62,3 milliméterrel megdőlt a napi csapadékrekord is.
Borítókép: Tájkép az Egyesült Államok és Kanada határán fekvő Erie-tónál 2022. december 28-án. Egymillió háztartásban nem volt áram (Fotó: Europress/AFP)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.