Japánban jellemzően Szibéria felől fúj ilyenkor a szél, onnan hozza a hideg levegőt, amely a Japán-tengeren átkelve elegendő nedvességet is fel tud szedni. A csapadékos téli helyzet tehát mindig adott, de ha jóval mélyebb ciklon keletkezik, akkor könnyebben be tudja „rántani” észak felől a hideg légtömeget. Észak-Amerikában annyi a különbség, hogy ott a Sziklás-hegységtől keletre nincs domborzati akadály, amely gátolná a szabad észak–déli irányú légmozgást, ezért a sarkvidéki hideg légtömeg könnyen eléri a szubtrópusi területeket, illetve ennek a fordítottja is igaz. Utóbbi esetben télen az északi államokban esik hatalmas mennyiségű ónos eső.
A decemberi időjárási katasztrófát az okozta, hogy a középső államok felett gyorsan kifejlődő ciklon mögött a hideg légtömeg hamar teret nyert, és gyakorlatilag az egész kontinensről kiszorította a meleg légtömeget. Ez északon, északkeleten okozott komoly havazást és hóvihart. Arra nincsenek adatai az OMSZ-nek, hogy milyen gyakorisággal történnek ilyen események, de a méretüknél fogva (hómennyiség, szél) mindenképpen szokatlannak számítanak.
– Egy konkrét eseményre nehéz azt mondani, hogy az a klímaváltozás miatt van, és mostantól ez lesz a tendencia. Azt csak évtizedek múlva tudjuk megmondani, hogy a globális felmelegedés miatt lettek-e gyakoribbak az extrém hideg betörések, vagy más áll a háttérben. Ha a következő években rendszeressé válnak a decemberihez hasonló extrém időjárási események, akkor mondhatjuk, hogy a klímaváltozásnak nagy szerepe van ebben – vázolta a lehetőségeket Fehér Balázs, aki szerint az igazából nem számít, hogy egy adott napon (karácsonykor, szilveszterkor stb…) milyen az idő. Klimatikus szempontból inkább egy hosszabb időszakot (hónapot, évszakot) vizsgálnak, hogy annak a hőmérsékleti és csapadékviszonyai hogyan alakulnak.
