A nyugati országok már több mint 30 milliárd eurónyi katonai segítséget nyújtottak Ukrajnának a háború kitörése óta. Ezzel szemben a magyar kormány álláspontja az, hogy Magyarországnak mindenképpen ki kell maradnia a háborúból, ezért a fegyverszállításokban sem kíván részt venni.
Ez a döntés nagy, a Fidesz támogatottságát is jelentősen meghaladó társadalmi egyetértéssel bír: a magyarok több mint kétharmada, 69 százaléka vélekedik úgy, hogy rossz döntés a nyugati országok részéről Ukrajna fegyverrel való ellátása.
Csak alig egyötödnyien (19 százalék) támogatják a nyugati fegyverszállításokat, 12 százalék pedig nem tud vagy nem akar véleményt formálni a kérdésben. Ha csak a határozott állásponttal rendelkezőket tekintjük, már 78 százalék a fegyverszállítások elutasítottsága.
Természetesnek mondható, hogy a téma megítélése szoros összefüggést mutat a pártpreferenciákkal: a kormánypárti szavazók szinte teljesen egységesek, tízből kilenc, 91 százaléknyi Fidesz-szavazó utasítja el az Ukrajnába történő nyugati fegyverszállítást, a baloldaliak pedig végletesen megosztottak, 44 százalékuk szerint rossz döntés a Nyugat részéről, hogy ellátja fegyverrel Ukrajnát, 42 százalék támogatja azt.
Mindezek alapján komoly politikai kockázat a balliberális politikai oldal számára a fegyverszállítások feltétel nélküli támogatása.
Vidéken határozottan nagyobb, 73 százalék a fegyverszállításokkal kapcsolatos ellenvélemény, mint Budapesten, bár az fontos megállapítás, hogy még a fővárosban is ez az álláspont alkot relatív többséget 50 százalékkal (csak 34 százalék ért egyet a nyugati országok döntésével).
Magyarország jelentős pénzügyi és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának: többek között ellátja a háború elől menekülőket, iskolákat és óvodákat újít fel, részt vesz Ukrajna 18 milliárd eurós pénzügyi segélyezésében, valamint közreműködik az ukrán gabona exportjában is.
A kutatás azt támasztja alá, hogy a magyar lakosság abszolút többsége (55 százalék) elegendőnek véli hazánk Ukrajnának nyújtott segítségét, bár egyáltalán nem jelentéktelen azok 22 százalékos aránya sem, akik szerint már túl sok segítséget adunk, ennél 7 százalékponttal kevesebben vannak, akik szívük szerint növelnék a segítségnyújtás mértékét.
Ebben a kérdésben is megmutatkoznak a pártpreferenciák szerinti véleménykülönbségek: a kormánypárti szavazók kétharmada (68 százalék) tartja megfelelőnek hazánk Ukrajnának nyújtott segítségét, és egyúttal ebben a szavazói csoportban nagyobb (28 százalék) a magyar segítségnyújtást már eltúlzottnak tartók száma is, utóbbi a baloldaliak körében csak 13 százalék, és 43 százalék véli elegendőnek hazánk segítségnyújtását. Alapvető eltérés a két fő szavazói csoport között, hogy míg a baloldaliak harmada (34 százalék) szerint túl kevés segítséget nyújt hazánk Ukrajnának, addig a kormánypártiak között alig vannak ilyen állásponton (1 százalék). Érdekesnek mondható, hogy bár a fővárosban és vidéken is 54-55 százalék szerint megfelelő Magyarország segítségnyújtásának mértéke, de az ettől eltérő két válaszkategóriában egymással ellentétes adatok mutatkoztak, a budapestiek negyede (26 százalék) szerint a szükségesnél kevesebb, a vidéki lakosság negyede (25 százalék) szerint viszont már túl sok segítséget nyújt hazánk Ukrajnának.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
