A háborúnak csak a tűzszünet és a béketárgyalások vethetnek véget

– A fegyverszállítások a háború kiszélesedését, elmérgesedését eredményezik – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az európai uniós tagországok védelmi minisztereivel kiegészült külügyminiszteri ülést követően.

– A háborúnak csak a tűzszünet és a béketárgyalások vethetnek véget, a fegyverek és a lőszerkészlet átadása nem, ezért Magyarország nem adja át lőszerkészletét Ukrajnának – jelentette ki a honvédelmi miniszter Brüsszelben, az európai uniós tagországok védelmi minisztereivel kiegészült külügyminiszteri ülést követően. Szalay-Bobrovniczky Kristóf leszögezte, hogy Magyarország álláspontja szilárd, és nem változott, a magyar kormány továbbra is a tűzszünetet és béketárgyalások megkezdését látja a békéhez vezető egyetlen megoldásnak.

– A fegyverszállítások a háború kiszélesedését, elmérgesedését eredményezik, ezért Magyarország továbbra sem szállít fegyvert és nem küld katonákat Ukrajnába 

– emelte ki.

A miniszter arról tájékoztatott, hogy a brüsszeli tanácskozáson egyebek mellett Ukrajna katonai támogatását, azon belül a lőszer-utánpótlás kérdését vitatták meg. Ezzel összefüggésben elmondta, hogy az egyik javaslat szerint a tagállamok a meglévő lőszerkészleteiket vagy annak egy részét átadnák Ukrajnának.

– Magyarország ebben a kérdésben, mivel nem támogatja fegyverekkel, sem katonákkal a háborút, az úgynevezett konstruktív tartózkodással élt. Tehát az egyes tagországok döntéseit megillető, kölcsönös tiszteletre alapozva nem akadályozza meg más országok ilyen irányú terveit. Ugyanakkor, mivel a javaslat nemhogy véget vetne, de inkább tovább nyújtja a vérontást és az eszkaláció esélyét, Magyarország nem tartja magára nézve kötelezőnek a részvételt a kezdeményezésben – húzta alá.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott, hogy a háború miatt egész Európában nagy lépésekkel folyik a haderők fejlesztése, és megnövekedett az igény a védelemipari beruházásokra is. – Ebben Magyarország pozíciója előnyös, hiszen a magyar haderőfejlesztési program egyik pillére a nemzeti védelmi ipar megújítása is, amiben már most számos tervezett és már megkezdődött beruházás kaphat szerepet az EU közös projektjeiben – szögezte le.

A miniszter a tanácsülés másik kiemelt témájával, az EU 2022-ben elfogadott biztonságpolitikai és védelempolitikai iránymutatása, az úgynevezett Stratégiai Iránytű egyéves előrehaladásának értékelésével kapcsolatban elmondta: nagyon fontos egy hatékony, közös keretrendszer napjaink biztonsági kihívásai közepette. Mint mondta, Magyarország támogatja, hogy az EU globális biztonsági szereplővé váljon, különösen azokban a régiókban, amelyeknek biztonsági helyzete közvetlenül is kihat Európára.

– Ennélfogva kiemelten fontosnak tartjuk a nyugat-balkáni, illetve a Száhel-övezetbeli szerepvállalást az érintett régiók biztonságának erősítése, illetve az illegális migrációs hullámok megállítása érdekében 

– tette hozzá a honvédelmi miniszer.

Borítókép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf (Fotó: Éberling András)