Az Európai Unió tagállamainak külügyi és védelmi miniszterei már hétfőn elfogadhatják az Ukrajna tüzérségi lőszerekkel való ellátására és saját készleteik feltöltésére irányuló, kétmilliárd euró értékű tervet. Egy ilyen mértékű közös fegyvervásárlás jelentős „szintlépés” lenne az integráció számára, amely évtizedekkel ezelőtt éppen azért jött létre, hogy elkerüljenek egy újabb háborút Európában − írta a Politico brüsszeli hírügynökség. Az ambiciózus terv megvalósításához ugyanakkor számos akadályt kell leküzdeniük a tagállamoknak.
Kapacitáshiány az európai védelmi iparban
Az egyik ilyen nehezítő körülmény az európai védelmi ipar kapacitásainak határai. Kijev egymillió 155 miliméteres tüzérségi lövedéket kért szövetségeseitől, azonban az európai hadiipari vállalatok ennek töredékét, mindössze háromszázezret tudnak legyártani egy év alatt.
Észt becslések szerint akár négy évbe is telhet, mire leszállítják Ukrajnának a kért mennyiséget.
A tagállamok egy része a probléma kiküszöbölésére külső segítséghez fordulna, harmadik országokban található vállalatokat is bevonnának a projektbe. Ez azonban nem tetszik mindenkinek, Olaszország és Hollandia is aggodalmát fejezte ki a kezdeményezéssel kapcsolatban, hiszen az így végső soron ismét az európai védelmi ipart hozná hátrányos helyzetbe. A Politico információja szerint uniós tisztviselők eddig tizenöt olyan vállalatról beszéltek, melyek képesek tüzérségi lőszerek előállítására, az ugyanakkor kérdéses, hogy a megfelelő mennyiséget határidőre le tudják gyártani.
Az idő pedig az egyik leglényegesebb faktor Ukrajnának.
Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter szerint a problémák és félreértések elkerülése végett jobban be kellene vonni a hadiipari vállalatokat a tárgyalási folyamatba. Éppen ezért Thierry Breton uniós biztos múlt héten már munkához is látott, többek közt Romániában, Franciaországban, Szlovákiában és Csehországban találkozott az európai védelmi ipar meghatározó vezetőivel, hogy az igényekről egyeztessenek.
Kié lesz a vezető szerep?
Az is kérdéses, hogy ki vezetheti a beszerzési tárgyalásokat. Noha a terv előkészítésében Brüsszelnek meghatározó szerepe volt, egyes tagállamok nem bíznák rá nemzeti szuverenitásuk ennyire meghatározó részét egy uniós ügynökségre. Hannah Neumann német zöldpárti képviselő szerint emellett az is lényeges probléma, hogy a tagállamok a közös beszerzéskor is inkább saját érdekeiket tartják szem előtt, olyan eszközöket vásárolnának, melyek saját haderejük számára nélkülözhetetlenek, s nem Európa kollektív biztonsága a prioritás.
A tagállamok együttesen előnyösebb tárgyalási pozíciót érhetnek el, ezután pedig eldönthetnék, hogy az európai biztonság szempontjából mely országok kapják meg a szükséges felszereléseket
− vélekedett Neumann.
Vakcinabeszerzés mint intő példa
A tervek szerint a mostani közös beszerzés a koronavírus-járvány alatti vakcinavásárláshoz hasonlóan menne végbe.
Ennek tapasztalataiból kiindulva többekben felmerül a kérdés: mi lesz, ha a tagállamok ismét túlvásárolják magukat, és az oltóanyagokhoz hasonlóan a fegyverek és hadi eszközök is nyakukon maradnak.
Ez leginkább a hadiipari vállalatokat aggasztja, amelyek szerint a háború dinamikájának változásával nemsokára teljesen más igényekkel jelentkezhet Kijev. Ennek elkerülésére a cégek vezetői egyfajta biztosítási díjat kérhetnek majd Brüsszeltől, amely akkor is fedezné költségeiket, ha a legyártott lőszerek, hadi eszközök egy része valamiért nem kellene a megrendelőknek.
Borítókép: Ukrán katonák Sztugna harckocsi-elhárító irányítottrakéta-kilövő rendszert állítanak fel egységüknek az orosz erők által ostromlott kelet-ukrajnai Bahmut térségében lévő állásukban 2023. március 17-én (Fotó: MTI/AP/Roman Csop)
