– A magyar kormány továbbra is nyitott a kompromisszumokra, mint ezt az elmúlt egy év tárgyalássorozatánál tapasztaltuk – emelte ki lapunknak Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. A Magyarország és az Európai Bizottság (EB) előtt álló további tárgyalásokkal kapcsolatban a szakértő kiemelte, hogy a hazánknak járó európai uniós források megszerzéséhez és folyósításához az EB a magyar igazságügyi rendszer módosítását és finomhangolását fogalmazta meg elvárásként, március végi határidővel.
Kovács Attila emlékeztetett arra, hogy döntés született tavaly decemberben a helyreállítási alapról és a többéves pénzügyi keretről.
Mint ismert, a helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz (RRF) részeként 2300 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás nyílik meg Magyarország számára. Ennek az összegnek a 48 százaléka olyan programok finanszírozására fordítható, amelyek segítik a klíma- és energiapolitikai célok elérését, harminc százaléka pedig a digitális infrastruktúra, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, a vállalatok digitális átmenetének támogatását teszti lehetővé. Az operatív programok esetében a magyar társfinanszírozással együtt 14 ezermilliárd forint áll rendelkezésre 2027 végéig: ebből több mint négyezermilliárd forintot már jóváhagyott az EB az agrár- és vidékfejlesztési programokra, így az árfolyamtól függően kilenc-tíz ezermilliárd forint jut a többi operatív programra.
Nyárra megérkezhetnek az uniós pénzek
– Nyárra megérkezhetnek az uniós pénzek az Erasmus+ és Horizont programokhoz – erről pedig korábban nyilatkozott Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős miniszter. Az ügy előzménye, hogy az uniós források védelme érdekében a tagállamok többek között olyan döntést hoztak tavaly decemberben, hogy az EU nem köthet új szerződéseket a magánalapítványi formában működő egyetemekkel.
Többek között azért, mert a kuratóriumokban politikusok is ülnek, és ez összeférhetetlenséget jelent.
Az Európai Bizottság megítélése szerint Magyarországon a politikusok szerepvállalása miatt a 21 alapítványi fenntartású egyetem közül tíz esetében vannak aggályok. Kovács Attila szerint az EB említett kifogása a kettős mérce tipikus példája, ugyanis más uniós országokban is ülnek aktív politikusok egyetemi kuratóriumokban. – Ezzel együtt Magyarországon önként lemondott a tagságáról több kormánytag is a kérdés megnyugtató rendezése érdekében. Az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy erről néhány hónapon belül várható megegyezés.
Fontos hangsúlyozni, hogy az idei évre vonatkozó programok változatlanul mennek tovább, és a megkezdett programokat nem befolyásolja a mostani vita
– tette hozzá. Kovács Attila lapunknak ugyanakkor kifejtette azt is: az EB eddigi hozzáállása sajnos azt valószínűsíti, hogy az uniós testület újabb és újabb, mondvacsinált kifogásokkal és elvárásokkal él majd hazánkkal szemben. A bizottság által hangoztatott technikai kifogások mögött egy alapvető politikai, ideológiai szembenállás húzódik meg: ez pedig a gyermekvédelemmel kapcsolatos véleménykülönbség.
Szerinte míg Brüsszel a genderlobbi nyomásának engedelmeskedve beengedné az iskolákba az érzékenyítő témákat, a magyar kormány határozottan kiáll a családok és a gyermekek védelmében.
A kutatási igazgató ugyanakkor hozzátette azt is: bár az ideológiai különbség feloldhatatlannak tűnik, ugyanakkor reméli, hogy a bizottság végső soron az uniós jogszabályokhoz és eljárásrendekhez fog ragaszkodni, és mindez igaz lesz nemcsak az Erasmus és a Horizont, de a helyreállítási alap és a többéves pénzügyi keret forrásaira is.
