Az újonnan feltárt régészeti lelőhely a Dunavecse–Öreg-hegy elnevezést kapta, és azt egyébként a Schneider Electric okosgyárának építését megelőző régészeti kutatás közben találták meg a beruházás helyszínén a szakemberek – tájékoztatott a vállalat. A munkálatok közben összesen 202 objektumot dokumentáltak a régészek, ezek mindegyike egy őskori és egy római kori település maradványaihoz kapcsolódott. A feltárást végző Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei szerint az őskori, azon belül is a neolitikum időszakára visszavezethető település azért számít jelentősnek, mert a Duna–Tisza köze és Bács-Kiskun vármegye területe nem bővelkedik ezen korszak emlékeiben.
Két település, egy őskori, azon belüli is a kora neolitikum időszakára (Kr. e. 6000–5400) datálható település és egy római kori (Kr. u. I–V. század), úgynevezett szarmata település maradványait találták meg régészek Dunavecsén azon a területen, ahol a vállalat a legújabb, 25 ezer négyzetméteres okosgyárát építi. A régészeti feltárás során főként árkok, árokrendszerek és tárolóvermek, gödrök kerültek elő, de a római kori település maradványai között
egy épületet és egy kutat is feltártak.
Az őskori településen egy szabályos, rendezett település képét találták meg a munkálatokat végző Kecskeméti Katona József Múzeum régészei. A leglátványosabb elem egy, a munkaterületet északkelet–délnyugati irányban átszelő mély árok volt, mely telekhatárt, védelmi vagy vízelvezető szerepet egyaránt betölthetett. A helyszínen feltárt gödrök élelemtárolásra szolgálhattak. Ezen a területen többek között nagy mennyiségű festett, díszített kerámiatöredéket, állatcsontot, őrlőköveket és pattintott kőpengéket találtak.

– Ez a neolit településrészlet igazán jelentős volt a számunkra, mivel a Duna–Tisza közén és Bács-Kiskun vármegyében ez idáig nem találtunk jelentős emlékeket ebből a korszakból – mondta el a leletek jelentőségéről Molnár Karola, a Kecskeméti Katona József Múzeum ásatásvezető régésze. A település valószínűsíthetően a Kr. e. 6000–5400 közötti időszakban volt lakott, ekkor a korábban jellemző halászó, vadászó, gyűjtögető életmódot felváltotta a növénytermesztésen és állattartáson alapuló élelemtermelő gazdálkodás. A kor technikai újításai a csiszolt kőeszközök, az agyagból formált, kiégetett kerámiaedények és tárgyak, valamint a szövés, fonás eszközei voltak – valószínűsíthetően ezek maradványait találtuk meg az ásatás során – tette hozzá a szakember.