Az újonnan feltárt régészeti lelőhely a Dunavecse–Öreg-hegy elnevezést kapta, és azt egyébként a Schneider Electric okosgyárának építését megelőző régészeti kutatás közben találták meg a beruházás helyszínén a szakemberek – tájékoztatott a vállalat. A munkálatok közben összesen 202 objektumot dokumentáltak a régészek, ezek mindegyike egy őskori és egy római kori település maradványaihoz kapcsolódott. A feltárást végző Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei szerint az őskori, azon belül is a neolitikum időszakára visszavezethető település azért számít jelentősnek, mert a Duna–Tisza köze és Bács-Kiskun vármegye területe nem bővelkedik ezen korszak emlékeiben.
Két település, egy őskori, azon belüli is a kora neolitikum időszakára (Kr. e. 6000–5400) datálható település és egy római kori (Kr. u. I–V. század), úgynevezett szarmata település maradványait találták meg régészek Dunavecsén azon a területen, ahol a vállalat a legújabb, 25 ezer négyzetméteres okosgyárát építi. A régészeti feltárás során főként árkok, árokrendszerek és tárolóvermek, gödrök kerültek elő, de a római kori település maradványai között
egy épületet és egy kutat is feltártak.
Az őskori településen egy szabályos, rendezett település képét találták meg a munkálatokat végző Kecskeméti Katona József Múzeum régészei. A leglátványosabb elem egy, a munkaterületet északkelet–délnyugati irányban átszelő mély árok volt, mely telekhatárt, védelmi vagy vízelvezető szerepet egyaránt betölthetett. A helyszínen feltárt gödrök élelemtárolásra szolgálhattak. Ezen a területen többek között nagy mennyiségű festett, díszített kerámiatöredéket, állatcsontot, őrlőköveket és pattintott kőpengéket találtak.
– Ez a neolit településrészlet igazán jelentős volt a számunkra, mivel a Duna–Tisza közén és Bács-Kiskun vármegyében ez idáig nem találtunk jelentős emlékeket ebből a korszakból – mondta el a leletek jelentőségéről Molnár Karola, a Kecskeméti Katona József Múzeum ásatásvezető régésze. A település valószínűsíthetően a Kr. e. 6000–5400 közötti időszakban volt lakott, ekkor a korábban jellemző halászó, vadászó, gyűjtögető életmódot felváltotta a növénytermesztésen és állattartáson alapuló élelemtermelő gazdálkodás. A kor technikai újításai a csiszolt kőeszközök, az agyagból formált, kiégetett kerámiaedények és tárgyak, valamint a szövés, fonás eszközei voltak – valószínűsíthetően ezek maradványait találtuk meg az ásatás során – tette hozzá a szakember.
A másik, az épülő gyár közelében megtalált fiatalabb, római kori település lakói az úgynevezett szarmaták, egy iráni eredetű, nomád lovas nép tagjai voltak. A szarmaták a Kr. u. I. században érkeztek a Kárpát-medencébe, és egészen az V. századig jelentős erőt képviseltek a térségben. Itt is főként árkokat, árokrendszereket, méhkas alakú élelemtároló vermeket, egy kutat és egy földbe mélyített, szabályos téglalap alakú épületet találtak a régészek. A feltárt gödrök közül többnek vöröses-égetett betöltése volt, ami arra enged következtetni, hogy
már ebben az időszakban ipari jellegű tevékenységet folytathattak a területen.
Az ásatás során előkerültek még állatcsontok és római kori szarmata kerámiatöredékek, de mind közül kiemelkedik egy kisméretű fazék és egy szárnyas alakkal díszített római terra sigillata töredék, ami egy vöröses bevonatos, jó minőségű „luxuskerámia” volt abban az időben.
Az előkerült leletanyagot a Kecskeméti Katona József Múzeumban helyezik el, a területen pedig folytatódik az okosgyár építése, ahol várhatóan 2024-ben kezdődik majd meg a termelés.
Borítókép: Az ásatás közben megtalált tárolóverem (Forrás: Kecskeméti Katona József Múzeum)
