A másik, az épülő gyár közelében megtalált fiatalabb, római kori település lakói az úgynevezett szarmaták, egy iráni eredetű, nomád lovas nép tagjai voltak. A szarmaták a Kr. u. I. században érkeztek a Kárpát-medencébe, és egészen az V. századig jelentős erőt képviseltek a térségben. Itt is főként árkokat, árokrendszereket, méhkas alakú élelemtároló vermeket, egy kutat és egy földbe mélyített, szabályos téglalap alakú épületet találtak a régészek. A feltárt gödrök közül többnek vöröses-égetett betöltése volt, ami arra enged következtetni, hogy
már ebben az időszakban ipari jellegű tevékenységet folytathattak a területen.
Az ásatás során előkerültek még állatcsontok és római kori szarmata kerámiatöredékek, de mind közül kiemelkedik egy kisméretű fazék és egy szárnyas alakkal díszített római terra sigillata töredék, ami egy vöröses bevonatos, jó minőségű „luxuskerámia” volt abban az időben.
Az előkerült leletanyagot a Kecskeméti Katona József Múzeumban helyezik el, a területen pedig folytatódik az okosgyár építése, ahol várhatóan 2024-ben kezdődik majd meg a termelés.
Borítókép: Az ásatás közben megtalált tárolóverem (Forrás: Kecskeméti Katona József Múzeum)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!