A szakirodalom szerint a média függetlenségének egyik alapvető kritériuma, hogy a független orgánumnál dolgozó újságírók fokozottan szem előtt tartják a médiaetika általánosan elismert szakmai normáit. Ezen etikai normák például azt is megkövetelik, hogy ha valakiről cikk készül, akkor még annak közzététele előtt lehetőséget biztosítanak álláspontja kifejtésére – hangsúlyozta csütörtöki közleményében Koltay András, hozzátéve: ezúttal ez elmaradt – ahogyan valamennyi, az esetről beszámoló médium esetében is.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke szerint meglepő tanulsága az EP-delegáció látogatásának, hogy a képviselők milyen eszközökkel igyekeznek előmozdítani a szabad és független nyilvánosság ügyét. Ezen eszközök között ott szerepel a célzott kiszivárogtatás és a tények szemrebbenés nélküli eltorzítása. Koltay szerint nem volt ez másként sok hasonló esetben sem, de az ember mindig jobbat remél.
Jelezte: nem tud nyilatkozni a jelentés tartalmáról, mert míg másoknak azt megküldték, azoknak, akik, mint meginterjúvolt fél a tartalmát véleményezhetnék, azonban nem.
– Bízom benne, előbb-utóbb hozzánk is elér az anyag, hivatalosan is – fogalmazott az NMHH elnöke.
Közölte: a megbeszélés jobbára a megszokott, udvarias mederben zajlott. – És igen, fenntartom, hogy a média függetlensége és pluralizmusa sokkal bonyolultabb szakmai kérdések annál, mint hogy politikai furkósbotként, a szlogenek szintjén a beszélgetőtárs fejéhez verjük. De ettől még természetesen tiszteletben tartom, ha erről a delegáció egyes tagjai mást gondolnak – tette hozzá.
Személyeskedő megjegyzések
Koltay András emlékei szerint a 6-8 főből álló delegáció egyetlen tagjával volt csak élesebb hangütésű dialógusa. – A képviselő hölgy egyértelműen arra akart rávenni, hogy foglaljak állást a médiahatósági munkához semmilyen módon nem kapcsolódó politikai kérdésekben, miközben én úgy készültem, hogy ha valaki az NMHH-hoz jön, akkor nyilvánvalóan a médiahatóság munkáját és a magyarországi nyilvánosság állapotát kívánja megismerni – idézte fel a hatóság elnöke.
Arra is emlékeztetett, hogy miután többször elutasította a beszélgetés értelmezhetetlen elterelési kísérletét – amelyet az illető képviselő asszonyon kívül senki más nem kísérelt meg, az elmúlt 12 évben, más hasonló alkalmak tucatjain sem –, a hivatalos rész végén, elköszönés közben, tört angolsággal tett az NMHH elnökére néhány személyeskedő megjegyzést. Ezeket Koltay András egyfelől visszautasította, másfelől jelezte, hogy a diplomácia efféle eseményekre nézve is kötelező íratlan szabályait figyelembe véve legalábbis meghökkentik a történtek.
Koltay András jelezte: nem kérte meg a delegációt arra, hogy ne jöjjenek többé Magyarországra, erre oka sem lett volna, továbbá a már említett diplomáciai normákat is tiszteletben tartja. – Éppen ellenkezőleg: arra bátorítanám őket, jöjjenek minél gyakrabban, és beszélgessünk minél többet, hátha mindez jobban elősegítené a kölcsönös megértést – fogalmazott az NMHH elnöke.
– A helyzet tehát úgy áll, hogy az EP-delegáció a jelentés elfogadásának eljárásrendjét felrúgva kiadta azt a média egy részének (számomra nem egészen világos kritériumok alapján kiválasztva, kit tisztel meg ily módon), a demokrácia és a demokratikus eljárások nagyobb dicsőségére, valamint beszámol egy olyan epizódról, amely a hivatalos találkozó lezárulta után esett, eltorzítva azt, vagy közvetlenebbül fogalmazva: hazugságot terjesztve. Az efféle módszerek azon eszközök sorába tartozhat, amellyel az EP-delegáció a szabad nyilvánosságot kívánná erősíteni? Aggasztó – olvasható Koltay András válaszában.
Tévedéseken alapuló állítások
Koltay András nemrég a lapunknak adott interjúban kifejtette, érték rossz élmények az elmúlt tizenkét évben, amikor különböző prekoncepciókkal érkeztek delegációk hozzá. – Mi mindig nagy hangsúlyt fektettünk a kulturált és szakmai alapon nyugvó párbeszédre. Idealisztikus célkitűzésünk, hogy ezek a szervezetek az álláspontjukat ténybeli alapokra helyezzék, például az EU által hozott politikai döntéseket megelőzően, és ne szubjektív észlelések, elfogultságok alapján dőljenek el fontos kérdések. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy Magyarország a különböző sajtószabadság-indexekben meglehetősen hátul helyezkedik el az EU-tagországok között – fogalmazott.
