Az ENSZ jogászcsoportjai által összeállított jelentés egyik fő érveként az összegezhető, hogy a büntetőjogi normák érvényesítésének tükröznie kell a 18 éven aluli személyek azon jogait és képességét, hogy az önálló döntésüket meghozhassák a beleegyezésen alapuló szexuális magatartásban való részvételről, azonban a beleegyezési korhatár csökkentésének látható kívánalmával valójában a pedofil hajlamú személyek társadalomra veszélyességét próbálják kevésbé jelentős súlyúként beállítani, márpedig egy ilyen szabályozás megalkotásakor az ilyen típusú személyek jellemző egyéniségét, típusát, mentálisan sajátos személyiségét – részben potenciális társadalmi veszélyességét – is figyelembe kell venni – válaszolta lapunk kérdésére ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogászt arról az ENSZ égisze alá tartozó Jogászok Nemzetközi Bizottsága (ICJ), az UNAIDS és az Emberi Jogi Főbiztos Hivatala (OHCHR) által írt jelentésről kérdeztük, amelyben túlkriminalizáltságot emlegetnek a 18 éven aluliak által létesített szexuális magatartásával kapcsolatban.
Önmagával is szembemenne az ENSZ?
Ifj. Lomnici Zoltán szerint ezen irány teljes mértékben szembe megy az 1989-ben, New Yorkban az ENSZ közgyűlése által elfogadott, a Gyermek jogairól szóló egyezményben foglaltakkal, amely az egyezményben részes tagállamokat kifejezetten kötelezi arra, hogy a gyermekeket megvédik a nemi kizsákmányolás és a nemi erőszak minden formája ellen.
– A riport morálisan nyugtalanító és szakmailag rossz irányú jogalkotási politikát szorgalmaz, és nem csupán azt sugallja, hogy a kiskorú személyek – gyermekek, fiatalok – elég érettek lehetnek ahhoz, hogy beleegyezzenek a szexuális tevékenységbe, hanem abba az irányba mutat, hogy büntetőjogi rendszerek a progresszív szakmai elvárások tükrében nem korlátozhatják, vagy szankcionálhatják majd a kiskorúakkal végzett szexuális cselekményeket – világított rá az alkotmányjogász.
Hozzátette: A jelentés jól szemlélteti annak a szakmai következményeit is, amikor a progresszív, liberális baloldal saját belátása szerint és más szakmai szempontokat mellőzve, azaz önkényes jelleggel kiterjeszti az „emberi jogok” fogalmát. – Amennyiben ezt a jogrendszerekbe való bevezetésként erőltetik, akkor ez a szervezeti hatalommal való visszaélésen alapuló, gyakran ellentétes a hagyományos nyugati normákkal és szokásokkal – jelezte ifj. Lomnici Zoltán.
Az alkotmányjogász elmondta: az Európai Unió irányelvet határozott meg a gyermekekkel szemben történő visszaélés és a szexuális kizsákmányolás, valamint a gyermekpornográfia elleni küzdelem címszava alatt, amely többek között fogalmi keretrendszert biztosít a beleegyezési korhatárnak. A 2011/92/EU irányelv meghatározta, hogy a „gyermek” minden 18 év alatti személyt jelenti, míg a szexuális beleegyezési korhatár az a kor, amely alatt a nemzeti jog szerint tilos gyermekkel szexuális tevékenységet folytatni.
Tagállami feladat a gyermekek védelme
Kifejtette: az EU-s irányelv alapján minden tagállamnak jogában áll a gyermekek autonómiáját biztosítani, a beleegyezési korhatárral a jogalkotók pedig figyelembe veszik azon fiatal személyeket, akik korukból eredendően alkalmatlannak bizonyulnak egy felnőttel folytatandó szexuális cselekménybe való beleegyezés mérlegeléséhez.
Ifj. Lomnici Zoltán úgy véli: Az ENSZ-hez köthető jelentés készítői nem támogatják az általuk helytelennek gondolt paternalista beavatkozást a gyermekek életébe.
– A dokumentumban az is olvasható, hogy „a belföldön előírt, a szexuális beleegyezés alsó korhatárát el nem érő személyek szexuális magatartása lehet beleegyezéses, ha a jog szerint nem is, de a valóságban igen”. Ma az unióban azonban a tagállamoknak – így a tagállamok állampolgárainak – jogukban áll a józan ész és a normalitás mellett állást foglalniuk, amelyet alátámaszt az Európa-szerte megfigyelhető gyermekek védelmére irányuló szigorú joggyakorlat is – hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán.
Az alkotmányjogász szerint elmúlt két évtized trendjeit vizsgálva kijelenthető, hogy az európai országok közt nem figyelhető meg dekriminalizálásra utaló trend, egyedül csak Észak-Írországban csökkentették 2008-ban a beleegyezési korhatárt 17 évről 16 évre a jogalkotók, míg 2013-ban például Spanyolországban három évvel növelték meg a szexuális beleegyezési korhatárt.
Hozzátette ugyanakkor, hogy jól látható, hogy a nyugati társadalmak és a törvényhozás elindult egy veszélyes irányba, amelynek következtében gyengülhet a kiskorúak védelmét szolgáló nemzetközi és tagállami jogi védőhálók szövete. A folyamatos és szisztematikus, a tömegkultúra és a jogalkotás számos aspektusára kiterjedő liberalizációs tendenciák gyakran hozzák nehéz helyzetbe a tagállami kormányokat, akiknek növekvő kihívást jelent az egyre szabadosabbá váló nemzetközi folyamatokkal felvenni a versenyt.
Kiemelkedő a magyar példa
Ifjabb Lomnici Zoltán világossá tette:
A magyar kormány által megalkotott gyermekvédelmi törvény és annak közelmúltban bejelentett módosításai kiemelkednek az európai fősodorból és példaként szolgálhatnak a szexuális devianciákat népszerűsítő mozgalmakkal szemben fellépni akaró kormányzatok számára.
– Miként azt az elmúlt években tapasztalhattuk, és amint azt a fenti példák is mutatják, a küzdelem folyamatos és egyre nagyobb nyomás nehezedik a normalitást képviselő politikai szereplőkre, ezért számíthatunk a helyzet további romlására és a viták további, fokozatos felerősödésére – fogalmazott az alkotmányjogász.
