A főpolgármester szerint a magyar GDP 38 százalékát megtermelő Budapest lassan nettó befizetője lesz a költségvetésnek, ugyanakkor az agglomeráció komplex problémákat is jelent.
A főváros működési bevételei nincsenek egy súlycsoportban a kiadási elvárásokkal a központi költségvetési hátrányok miatt – jelentette ki Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere az Egyensúly Intézet „Magyarország 2030” konferenciáján tartott előadásában – írta meg a Világgazdaság. Ugyanezen a rendezvényen felszólalt Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter is, aki utána a Világgazdaságnak nyilatkozva megismételte, hogy a nyáron megérkezhetnek a visszatartott EU-s pénzek.
Karácsony Gergely főpolgármester éppen a területfejlesztési miniszter előadásához kapcsolódva kezdte meg saját prezentációját. Hangsúlyozta, hogy Budapest a magyar GDP 38 százalékát kitermeli egymaga, ám ezzel szembeállította, hogy miként változott a főváros és a központi költségvetés viszonya az elmúlt években.
Elmondása szerint 2018-ban Budapest még húszmilliárd forintos pluszban volt e tekintetben, de már akkor is „vissza kellett osztani” ötmilliárdot a szolidaritási adó formájában, amely mára 58 milliárdra emelkedett.
„Ha minden úgy marad, ahogy jelenleg látszik, akkor Budapest nettó befizetője lesz a központi költségvetésnek” – összegzett Karácsony Gergely.
Részletezte, hogy a központi adóbevételek 159, a fővárosiak viszont csak 114 százalékkal emelkedtek a 2018–2022 közti négy évben, ami messze nem arányos a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború következményei miatti költségnövekedéssel.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a megtermelt GDP-hányadhoz képest milyen kevéssel gazdálkodhat Budapest, noha – egyetértve Navracsics Tibor kijelentésével – szerinte is
jól működő Budapestre van szüksége az egész nemzetnek, hiszen ha a főváros prosperál, annak az ország egészére jó hatása van.
A főpolgármester kiemelte ugyanakkor, hogy Budapest önmagában nem értelmezhető, csak az agglomerációval együtt, ha pedig még nagyobb területen értelmezzük az ország centrumát, akkor már az Európai Unió átlagához mért fejlettsége sem olyan lenyűgöző, mivel tizenegy vizsgált versenyképességi indikátorból hétben nem érjük el az EU-átlagot, a V4-ek fővárosai azonban mindet elérik.
Szót ejtett a területfejlesztési miniszter által is említett, egyre növekvő szuburbanizációs folyamatról, azaz hogy a közigazgatási határon kívülre, az elővárosokba költöznek sokan, ugyanakkor mindennapos összeköttetésben maradnak Budapesttel. Ez urbanisztikai katasztrófához vezethet – figyelmeztetett Karácsony Gergely. Félelmét alátámasztandó részletezte, hogy Budapesten 1,6 millió munkahely van, ám csak 800 ezer budapesti aktív munkavállaló, a másik nyolcszázezer dolgozó tehát az agglomerációban éln, amit bizonyít az is, hogy a főváros útjain megtett kilométerek felét is az elővárosokban élők produkálják.
Ezzel párhuzamosan Budapest világelső az elmúlt évtized ingatlanár-emelkedésében, amivel viszont nem tartotta az ütemet a béremelkedés. Következésképp a lakhatás költségeit csökkenteni kell, amire szerinte kiváló lehetőséget nyújt az a sok ezer hektáros fejleszthető terület, amelyek jellemzően állami tulajdonban lévő vasúti vidékek. Csatolt tevékenységként újra kell gondolni a város szövetét, és a klímasemlegességre törekedve zöldíteni, az autóforgalom felől is elmozogni a környezetbarátabb közlekedési módozatok felé. Itt említette meg, hogy:
már az előző városvezetés célja is az volt, hogy a kétszázalékos kerékpárhányadot az ötszörösére növelje.
„Tarlós István legjobb tanítványaként mindent megteszek, hogy ez így legyen”
– rögzítette Karácsony Gergely, aki zárásként elmondta, szeretné, ha Budapest az elmúlt 150 év után a következő 150-ben is hidat képezne Magyarország és Európa között.
Borítókép: Karácsony Gergely (Fotó: Havran Zoltán)
