Szót ejtett a területfejlesztési miniszter által is említett, egyre növekvő szuburbanizációs folyamatról, azaz hogy a közigazgatási határon kívülre, az elővárosokba költöznek sokan, ugyanakkor mindennapos összeköttetésben maradnak Budapesttel. Ez urbanisztikai katasztrófához vezethet – figyelmeztetett Karácsony Gergely. Félelmét alátámasztandó részletezte, hogy Budapesten 1,6 millió munkahely van, ám csak 800 ezer budapesti aktív munkavállaló, a másik nyolcszázezer dolgozó tehát az agglomerációban éln, amit bizonyít az is, hogy a főváros útjain megtett kilométerek felét is az elővárosokban élők produkálják.
Ezzel párhuzamosan Budapest világelső az elmúlt évtized ingatlanár-emelkedésében, amivel viszont nem tartotta az ütemet a béremelkedés. Következésképp a lakhatás költségeit csökkenteni kell, amire szerinte kiváló lehetőséget nyújt az a sok ezer hektáros fejleszthető terület, amelyek jellemzően állami tulajdonban lévő vasúti vidékek. Csatolt tevékenységként újra kell gondolni a város szövetét, és a klímasemlegességre törekedve zöldíteni, az autóforgalom felől is elmozogni a környezetbarátabb közlekedési módozatok felé. Itt említette meg, hogy:
már az előző városvezetés célja is az volt, hogy a kétszázalékos kerékpárhányadot az ötszörösére növelje.
„Tarlós István legjobb tanítványaként mindent megteszek, hogy ez így legyen”
– rögzítette Karácsony Gergely, aki zárásként elmondta, szeretné, ha Budapest az elmúlt 150 év után a következő 150-ben is hidat képezne Magyarország és Európa között.
Borítókép: Karácsony Gergely (Fotó: Havran Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!