A rezsicsökkentés eltörlését kéri Brüsszel

Az Európai Bizottság tavaszi csomagjának bemutatásakor kijelentette: a tagállamoknak fel kell számolniuk a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket 2023 végéig.

20230130 Szeged Szeged kapja a második legtöbb rezsitámogatást. Fotó: Karnok Csaba KC Délmagyarország (DM) Képen: Fűtőmű, villamos távvezeték, víztorony a lakótelep szomszédságában. Fotó: Karnok Csaba

Az európai gazdaság a globális kihívások ellenére is ellenálló képességet mutat, az alacsonyabb energiaárak, a kínálati korlátok mérséklődése és az erős munkaerőpiac mérsékelt növekedést eredményezett az év első negyedévében – közölte szerdán a kereskedelempolitikáért felelős biztos az Európai Bizottság által közzétett európai szemeszter tavaszi csomagjának bemutatásakor.

Valdis Dombrovskis a sajtótájékoztatón közölte, a szakpolitikai iránymutatások a reformok végrehajtására, a beruházások fenntartására összpontosítanak a jólét, a versenyképesség és az ellenálló képesség biztosítására.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos azt mondta: az európai gazdaság sokkal jobb helyzetben van, mint azt várni, remélni lehetett. Ennek ellenére számos kihívás, köztük a nehezedő pénzügyi feltételek; a csökkenő, de még mindig magas infláció; az orosz agresszió Ukrajnában; az államadósságok magas szintje nehezíti a válságból való kilábalást. A gazdaságpolitikai biztos közölte:

az összes nemzeti helyreállítási és ellenálló képességet erősítő nemzeti terv érvényben van, közülük eddig huszonnégy kifizetési kérelmet dolgoztak fel, és ez idáig több mint százötvenkétmilliárd eurót fizettek ki a tagállamoknak. 

A tagállamoknak meg kell őrizniük a nemzeti finanszírozású állami beruházásokat, és biztosítaniuk kell a helyreállítási eszköz, valamint az egyéb uniós alapok keretében nyújtott támogatások hatékony felhasználását. 

Továbbá fel kell számolniuk a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket 2023 végéig.

Amennyiben az energiaárak megújítása miatt mégis ilyen intézkedések végrehajtására van szükség, ezeknek a kiszolgáltatott háztartások és cégek védelmét kell célozniuk, költségvetési szempontból fenntarthatónak kell lenniük, és továbbra is az energiatakarékosságot kell támogatniuk. 

Az Európai Bizottság jelentése szerint az államadósságra vonatkozó uniós kritériumokat 16 tagállam, köztük Magyarország nem teljesítette, míg az államháztartás hiányára vonatkozó feltételeknek Franciaország, Finnország és Olaszország nem felelt meg. A testület ennek ellenére úgy véli, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között nem indokolt a hiánycsökkentés.

A makrogazdasági egyensúlyhiány kapcsán a brüsszeli testület megállapította, hogy Magyarországon és Romániában a kockázatok lefelé mutatnak, sürgős szakpolitikai intézkedések hiányában az egyensúlyhiány a jövőben túlzott mértékűvé válhat. Görögországban és Olaszországban továbbra is túlzott egyensúlytalanságok tapasztalhatók, de sebezhetőségük a jelek szerint csökken.

Az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó ajánlásai között kiemelte, hogy az energiatámogatási intézkedések felszámolása után keletkező megtakarításokat hazánknak az államháztartási hiány csökkentésére kellene felhasználnia.

A költségvetési politikával kapcsolatban 

az uniós bizottság óvatosságra ösztönözte Magyarországot, és azt ajánlotta: jövőre is folytassa a fokozatos és fenntartható konszolidációra épülő középtávú költségvetési stratégiát, fenntartható növekedést elősegítő beruházásokkal és reformokkal kombinálva.

Az ajánlások arra is buzdítanak, hogy a kormány fejlessze a szociális támogatási rendszert, javítsa a hatékony munkaerőpiaci intézkedésekhez való hozzáférést, különösen a leghátrányosabb helyzetű csoportok képzettségi szintjének emelését, és biztosítsa az aktív szociális párbeszédet.

Energiapolitika terén a bizottság szerint 

Magyarországnak fel kell gyorsítania a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére és a megújuló energiaforrások elterjedésére irányuló erőfeszítéseit.

Ezt az engedélyezési eljárások és a rendszeres környezetvédelmi ellenőrzések idejének lerövidítése segítheti. A energiapiac reformjára van szükség, a villamosenergia-infrastruktúra megújítására, a hálózatokkal és a tárolási kapacitásokkal együtt, továbbá 

szükség van a fosszilis tüzelőanyagok magyar importjának diverzifikálására is.

Az uniós bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországnak javítania kell az energiahatékonyságot, különösen az épületek esetében, és folytatnia kell az általános gázfogyasztás csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Délmagyarország/Karnok Csaba)