Hallgat a pedagógusokra a kormány

Rengeteg időt hagyott a kormány a pedagógusok érdekvédelmi szervezeteinek arra, hogy részletekbe menően kifejthessék álláspontjukat – mondta lapunknak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Kiemelte: a legfontosabbnak azt tekintik, hogy két év múlva a tanárok átlagbére el fogja érni a diplomás átlagbérek nyolcvan százalékát, de addig is megmaradnak a közalkalmazottakra érvényes jogszabályokból származó előnyök.

Még soha nem volt ilyen részletes és hosszú az egyeztetés folyamata, még soha nem volt ennyi idő az álláspontunk kifejtésére – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatos tárgyalásokról. Felidézte: március elején kezdődtek az egyeztetések a kormány és az érintett felek között, azóta nyolc-kilenc alkalommal tudták a törvénytervezetről elmondani a véleményüket. Mint mondta, az egyeztetés úgy zajlott, hogy egy minisztériumból kibocsátott tervezetről az NPK minden egyes területi szerve véleményt küldött, és ezeket képviselték az egyeztetéseken. Hozzátette: miután végigmentek az egész törvénytervezeten, a következő találkozón az államtitkár és a helyettes államtitkár elmondták, hogy mit tudnak a szervezetek javaslataiból a tervezetbe építeni, mely kérdések maradtak vitásak és melyeket hagyták meg az előzetes kormányzati javaslatban foglaltak szerint.

Az NPK elnöke azt nevezte a legfontosabbnak, hogy a pedagógusok átlagbérének 2025-re el kell érnie a diplomás átlagbérek nyolcvan százalékát. Ameddig különbség van a pedagógusbérek és a diplomás átlagbérek között, addig meg kell tartani minden olyan kedvezményt, ami a közalkalmazottaknak a közfeladatok ellátása miatt fontos 

– hangsúlyozta. Kijelentette: nem tudják elképzelni azt, hogy az eddigi közalkalmazotti jogszabályokból eredő előnyök elvesszenek, mert így a jogszabály biztosan nem lenne alkalmas arra, hogy növelje a pedagóguspályára jelentkezők számát, illetve megtartsa a már ott dolgozókat.

Úgy fogalmazott: abból indultak ki, hogy nem lehet kevesebb a pedagógusokra vonatkozó kedvezmény. Példaként említette a közalkalmazottak hűségét kifejező jubileumi jutalmat, a felmentési idő szabályait, az életpályamodellt és a pedagógusok szabadságait. 

Hangsúlyozta: a jubileumi jutalomnál továbbra is a jogállás fog számítani, a felmentési időnél a tanári pályán eltöltött idő, a szabadságolásnál pedig az eddigi szabadság és pótszabadság 46 napról ötven napra fog emelkedni. 

Szerinte rendeződtek a legtöbb pedagógust életszerűen érintő vitás kérdések. Hozzátette: meg kell még állapodni a kötelező tanítással lekötött órák számának kérdésében, valamint abban is, hogy legyen biztosíték a fizetések három-négy évenkénti emelésére.

Horváth Péter az áthelyezésről kijelentette, hogy a munkáltató egy tankerületen belül áthelyezheti akár egy tanítási évre is a pedagógust. Emlékeztetett: vannak olyan tankerületek, amelyekben területi okok miatt két intézmény nagyon messze eshet egymástól, ez akár több mint egy óra utazást jelenthet. Mint ismertette, az aktuális tervezet szerint csak egy járáson belül lehet a pedagógust áthelyezni, az NKP viszont azt is szeretné, ha megszabnák az utazási idő maximális hosszát. 

Azt is elfogadták, hogy ha egy tanítási évben elmaradnak órák vagy tanítási napok esnek ki, akkor sor kerülhet hosszabbításra, bár azt kérték, hogy azokban az intézménytípusokban, ahol megoldható a digitális oktatás, inkább ezzel az eszközzel éljen a miniszter. 

Az NPK elnöke tudatta, hogy a kormány elállt attól a nagy vitát kiváltó, a pedagógusok ellenőrzésére vonatkozó tervezettől, amelynek értelmében a munkáltató a pedagógus saját tulajdonú gépébe is betekinthetne. 

Beszámolt arról is, hogy tisztázták: június 1-jével mindenkinek megváltozik a jogviszonya, így közalkalmazottból köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerül át. 

A munkáltatónak két hete van arra, hogy intézze a dokumentumokat és értesítse erről a munkavállalókat. Ezt követően a munkavállaló kap öt napot, hogy eldöntse, elfogadja-e az új feltételeket. Ha nem fogadja el, a felmentés a régi közalkalmazotti törvény szerint történik – tájékoztatott az elnök.

Horváth Péter elárulta azt is, hogy sokkal rövidebb lehet a próbaidő és a felmondási idő, mint az előzetes tervezetben volt, bár abban még van egy kis vita, hogy a beigazolódott fegyelmi vétségnél a tervezet szerint akár húszszázalékos bércsökkentés is lehetséges. – Mi azt javasoltuk, hogy a bért ne lehessen csökkenteni, viszont ha valaki pozitív eltérítést kapott, akkor azt meg lehessen vonni – mondta. – A laboráns és a rendszergazda is státusba kerül, és az is a mai kor követelményeinek megfelelő változás lesz, hogy az ügyfélkaput teszik olyan fórummá, ahol a munkavállalók megkaphatják a hivatalos értesítéseket – zárta szavait az NPK elnöke.

Borítókép: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke