– Miután a szentatya repülőgépe felszállt Budapestről, sorra jelentek meg a pápalátogatást értékelő, még az élmények hatása alatt született nyilatkozatok. Azóta azonban elegendő idő volt arra, hogy a dolog mindenkiben leülepedjen. Hol tart most a történtek feldolgozásában?
– Az izgalom még nem múlt el, olyan intenzív három nap van mögöttünk, amely tele volt élményekkel és az egész egyházi és társadalmi életünket megújítani akaró mély üzenetekkel. Az értékelés így még messze az elején tart, amiben segítséget jelent az is, hogy lehetőségünk van újra elolvasni a szentatya beszédeit. Összességében, minden túlzás nélkül azt lehet mondani, hogy Ferenc pápa nagyon készült a magyarországi látogatásra, és valóban nekünk szólóan törekedett beszélni. Ugyanakkor nemcsak nekünk, magyaroknak, hanem Európának, sőt a világnak is üzent, különösen a békével és az ideológiai agresszióval kapcsolatos gondolataira utalnék itt. Éppen ez teheti az utókor számára igazán történelmivé a magyarországi látogatást.
– Milyen fontosabb üzeneteket érdemes még kiemelni a három napból?
– A szentatya a papoknak szóló beszédében felhívta a figyelmet a szekularizáció veszélyével kapcsolatban két lehetséges szélsőséges reakcióra. Az egyik az, hogy védekezésképpen bezárkózunk, ami igen rossz lenne. A másik az, ha a hívő ember nagyon hasonulni akar ahhoz a világhoz, amelyben neki az evangélium üzenetével kell megszólalnia. Azt kérte Ferenc pápa, hogy mind a két szélsőséget kerüljük el, és törekedjünk arra, hogy mindig az evangéliumot szem előtt tartva akarjunk szólni a világhoz. Kiemelném azt is – engem is megrendített –, hogy 86 éves kora ellenére Ferenc pápa milyen közvetlenséggel tudott szólni a fiatalokhoz. Sőt, egy kicsit a pünkösdi csodát is felismerni véltem, hiszen ne felejtsük el, a szentatya nem tud magyarul. Ott van előtte tizenegyezer magyar fiatal, és mégis képes megismételtetni velük az általa kimondott szavakat, ráadásul többször is. Ebből érdemes nekünk is tanulnunk. Ferenc pápa egyébként a Papp László Sportarénában, az ottani beszédében minden fiatalnak átadott egy nagyon fontos üzenetet, mégpedig azt, hogy mindannyian egyedüli értékek. S akármilyen kis értékkel rendelkeznek is, az egyedülálló, és naggyá válhat, ha azt át tudják adni Jézusnak.
– A Kossuth téri homília is bővelkedett üzenetekben.
– Igen, ki kell emelnem a szentatya fontos gondolatát, amely szerint ő olyan jövőt kíván Európának, ahol bölcsők vannak, és nem sírok. A jelenlegi helyzetben, amelyben szavai szerint a béke álmodóinak szava elhalkulóban van, a háború szólistái viszont egyre hangosabbak, ennél erőteljesebben nemigen lehetett megszólítani a világot.
– Ferenc pápa a fiataloknak egy másik üzenetet is rendre megfogalmaz, mégpedig, hogy „ti nem a jövő, hanem a jelen, a most vagytok”. Nem rak ezzel túl komoly terhet a fiatalokra?
– Ez egy zseniális kijelentés a szentatyától, amivel azt üzeni nekik: ne abban ringassák magukat, hogy mindent majd akkor csináljanak, ha diplomájuk, munkájuk, családjuk, autójuk vagy éppen házuk lesz. Egyértelművé teszi a fiatalok számára, hogy már most, a jelenlegi élethelyzetükben is felelősek a jelenért is, amivel a jövőt építik.
– Az elmúlt napokban jelentek meg részinformációk azzal kapcsolatban is, hogy miként érezte magát a szentatya Magyarországon. Beszéltek vasárnap óta a szentatyával vagy a közvetlen környezetével a pápalátogatásról?
– Amikor a Szent István-bazilikában köszöntöttem Ferenc pápát, azzal zártam a beszédemet, hogy „Isten hozta, és érezze jól magát közöttünk!”. Azt azonban nem gondoltam volna helyénvalónak, hogy ilyen hamar rákérdezzek arra, hogy rendben volt-e minden. Lehet, hogy egy következő személyes találkozás alkalmával erre is lesz lehetőség. Azt viszont a három nap alatt a környezetétől rendszeresen megkérdeztem, hogy van-e valamire igénye a szentatyának, rendben vannak-e a programok. Csak szuperlatívuszokban beszéltek mind a szervezésről, mind a programokról, ami a munkatársaimat dicséri. S azt tolmácsolták, hogy Ferenc pápa nagyon elégedett a programokkal, de erről árulkodtak a gesztusai is.
– Mi érintette meg önt a legjobban Ferenc pápa látogatásával kapcsolatban?
– Nagyon sok minden eszembe jut, de talán egy, a Szent István-bazilika előtti téren lezajlott jelenetet emelnék ki. A szentatya zavarba hozta a környezetét azzal, hogy kikelt a kerekesszékből, és noha rendkívül megterhelő volt számára, gyalogosan sétált le a lépcsőn a lelkes hívekhez. Talán új erőt kapott a látványtól, és így volt ehhez is ereje. Eszembe jut egy másik jelenet is, amikor Ferenc pápa szintén kihívás elé állította a biztonsági személyzetet. Amikor a budapesti Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonba ment magánlátogatásra, akkor odafelé menet észrevette, hogy az egyik templom fiataljai fehér-arany színben, keresztet formálva imádkoznak az út mellett. Visszafelé megállíttatta a konvojt, kiszállt, minden fiatalt személyesen köszöntött, és egy-egy rózsafüzért ajándékozott nekik. Ezek a gesztusok néha többet mondanak minden kimondott szónál.
– Mennyire okozott meglepetést, hogy a szentatya rendre eltér a hivatalos menetrendtől, és bármikor képes váratlant cselekedni?
– Miután tíz éve követjük a szentatya utazásait, programjait, látjuk, hogy nála ezek nem számítanak rendkívülinek, de ettől még nagyon fontos és értékes gesztusok. Ezeknek a közvetlen, spontán találkozásoknak a lehetősége az ő személyiségében benne van. Az egy másik dolog, hogy a magyar biztonsági erők hogyan érezték magukat ezekben a helyzetekben, bár őket is felkészítették erre. A svájci gárdisták viszont hozzászoktak ezekhez a nagyon is emberi gesztusokhoz.
– Előzőleg sokan úgy gondolták, hogy Ferenc pápa kora és betegségei miatt szinte lehetetlen lesz ennyi programot végigcsinálni. A szentatya azonban minden rendezvényen részt vett, még olyan is volt, hogy egyes eseményekre hamarabb érkezett. Hogyan bírta a hihetetlen feszes tempót Ferenc pápa?
– A félelmek reálisak voltak, bennünk is felmerült, hogy bár közösen alkottuk meg a programot, vajon végig bírni fogja-e a szentatya. Nagyon sokat imádkoztunk érte, hogy a látogatás teljes lehessen. Segítségére volt, hogy a fizikai fáradtság nem lemerítette, hanem lelkileg feltöltötte, és az egyes programokból, az emberekkel való találkozásokból merített erőt a következő eseményhez.
– Sokat lehetett olvasni arról, hogy miként próbálja magyarázni, részben félremagyarázni Ferenc pápa magyarországi látogatását a nemzetközi világi sajtó. Meglepték ezek a hangok?
– Jézus azt kérte, hogy örüljetek az örvendezőkkel, és sírjatok a sírókkal. Aki nem tud együtt örülni másokkal, nagyon sajnálatra méltó ember, és önmagának okoz szomorúságot. A szentatya üzenetei egyébként világosak és egyértelműek, az evangélium tisztaságával, erejével hangzottak el. Azokat félremagyarázni nem illik, aki mégis megteszi, nagyon súlyosan vét a szentatya, de az emberek ellen is. Aki az üzeneteket saját céljaira, netalán alattomos szándékkal vagy megrendelésre félremagyarázza, az súlyos bűnt követ el. Az evangélium tisztasága ugyanis kikezdhetetlen.
– Milyen hatással lehet a pápalátogatás a magyar egyházra, a keresztény felekezetekre és általában a magyarságra?
– Sokan felfigyelhettek arra, hogy a szentatya a Kossuth téren mondott beszédében kiemelte: azokért a magyarokért is imádkozik, akik a határon túl élnek. Fontos üzenete van ennek európai szinten is. A szentatya a szentmisén mondott beszédében megdicsérte a magyarországi egyházakat, felekezeteket, amiért hazánkban példaértékű az ökumenikus összetartozás, ez az üzenet ugyancsak az egész világnak szólt. Sok más olyan utalást is tett a szentatya Magyarországon, amelyeknek az üzenetértékét még csak sejtjük. Biztos vagyok benne, különösen, ami a békéért való munkálkodással kapcsolatban hangzott el, hogy annak eredményei csak ezután lesznek láthatók. Abban bízom, hogy úgy fognak Ferenc pápa magyarországi látogatására tekinteni, mint ami a béke szempontjából sorsfordító mozzanat volt.
– Lehet abban reménykedni, hogy a pápalátogatásnak köszönhetően több magyar fiatal választja majd a papi hivatást?
– Igen, reménykedünk benne. Szent II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatása után is több papi hivatás született.
– Ferenc pápa mostani látogatása előtt Szent II. János Pál pápa töltött több napot Magyarországon, még 1996-ban. Vajon mennyit kell várni, amire újra katolikus egyházfő lép majd hazánk földjére?
– Ezt nem tudhatjuk, de nem lehetünk telhetetlenek sem. Viccesen egyébként tettem Ferenc pápának egy meghívást, amikor elköszöntünk tőle a repülőtéren. Azt mondtam neki, hogy ha most a három nap alatt bármilyen hiba volt a szervezésben, ígérem, a következő látogatására kijavítjuk. Ő nevetett, és értékelte a megjegyzést. A legfontosabb most az, hogy sokáig táplálkozzunk lelkileg a szentatya látogatásából.
Borítókép: Veres András győri megyéspüspök szerint a szentatya nemcsak nekünk, magyaroknak, hanem Európának, sőt a világnak is üzent (Fotó: Mirkó István)
