A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kínai Wanhua tulajdonában lévő BorsodChem Zrt. üzemátadásán arról számolt be, hogy a vállalat 160 milliárd forintos beruházássorozata nyomán új hőerőművet és három vegyi üzemet, 240 ezer tonna éves kapacitású nitrobenzolüzemet, 200 ezer tonna kapacitású anilinüzemet és 90 ezer tonna éves kapacitású töménysalétromsav-üzemet létesít 1,4 milliárd forint állami támogatással.
Kiemelte, hogy az utóbbi években történelmi jelentőségű átalakuláson ment keresztül a világgazdaság, és ennek egyik legszembetűnőbb eredménye a Kelet szerepének rendkívüli megnövekedése.
Rámutatott, hogy Kína bruttó hazai terméke (GDP) mostanra meghaladta az Európai Unióét. 2010-ben Kína részesedése a világ GDP-jéből még csak nyolc százalék volt, mára azonban ez 18 százalékra nőtt. Arra is kitért, hogy ekkoriban globálisan a beruházások 81 százalékát nyugati, 19 százalékát pedig keleti tőkéből finanszírozták, mára ez az arány is megfordult.
– Mindez világosan megmutatja, hogy a világon immár a második legnagyobb gazdasággal rendelkező Kína szerepe megkerülhetetlen és kritikus fontosságú a világgazdaságban – közölte. Ezek a változások aláhúzzák a tizenhárom évvel ezelőtti döntés helyességét, amely a keleti nyitás gazdaságpolitikai stratégia megindításához kapcsolódott.
Szijjártó Péter örömét fejezte ki, hogy mára Magyarország vált a kínai vállalatok első számú közép-európai beruházási célpontjává. Ennek alátámasztására tudatta, hogy 2020 után idén is Kínából érkezik a legtöbb beruházás hazánkba.
–Ennek következményeként tavaly a kétoldalú kereskedelmi forgalom is rekordot döntött 13 milliárd dollárral
– mondta el, majd kiemelte, hogy Magyarország a kontinensen a legjobb beruházási környezetet biztosítja a kínai vállalatok számára.
– Bár Európában, főleg annak nyugati felében, zajlik egy képmutató vita arról, hogy hogyan kellene a kínai és az európai gazdaságot szétválasztani egymástól, azonban amikor ezekért a kínai beruházásokért versenyzünk, amelyek rendszerint hightech-megoldásokat, magas hozzáadott értéket és sok-sok munkahelyet hoznak Magyarországnak, akkor általában a nyugat-európai országok a vetélytársaink
– fogalmazott.
A miniszter kijelentette, hogy ezen beruházásokat „a nagy nyugat-európai országok ugyanúgy szeretnék maguknak megszerezni, mint mi, csak mi nem állítjuk ennek az ellenkezőjét.”
–Sőt, Magyarország a keleti és nyugati vállalatok fontos európai találkozási pontjává vált, és ebből a tényből már nagyon sok haszna származott Magyarországnak. Mi megmutattuk, hogy igenis lehetséges civilizált együttműködés Kelet és Nyugat között, és igenis lehetséges úgy tekinteni a kelet–nyugati munkamegosztásra, mint egy lehetőségre, mint egy esélyre, és nem pedig úgy, mint kockázatra vagy fenyegetésre – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a vállalat úgy bővíti a kapacitásait, hogy közben a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről is be tud számolni, majd úgy folytatta, hogy Magyarország esetében ez az elmúlt évek egyik legfontosabb vívmánya. – Mi, magyarok soha nem ideológiai, politikai kérdésként tekintettünk a környezetvédelemre, hanem praktikus, pragmatikus, gyakorlati célkitűzésként
– mondta.
Rámutatott, hogy hazánk egyike a világ azon huszonegy országának, amelyek úgy voltak képesek növelni gazdasági teljesítményüket, hogy közben csökkentették a károsanyag-kibocsátásukat.
Szijjártó Péter közölte, hogy a magyar vegyipar teljesítménye tavaly 33 százalékkal bővült, ezzel átlépte a tízmilliárd forintos álomhatárt, ráadásul a szektor 56 százalékos exporthányaddal dolgozik.
– A Borsodchem beruházása, a Wanhua és Magyarország együttműködése újabb világos jel arra, hogy Magyarország és Kína kétoldalú kapcsolatai dinamikusan fejlődnek, és most ez a fejlődés az egyik biztosíték arra, hogy Magyarország nélkülözhetetlen szerepet töltsön be az Európai Unió jövőbeni versenyképességének és gazdasági növekedésének garantálásában – mondta.
– Az európai gazdaság jövőjét alapvetően meghatározó elektromos autóipar és annak vegyipari háttere egy erőteljes európai–kínai együttműködésen nyugszik. Ha ez az együttműködés nincs, akkor Európa gazdasági teljesítménye a jövőben rendkívüli károkat fog szenvedni – mutatott rá.
A BorsodChem Zrt. MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a kazincbarcikai székhelyű cég új üzemei és IV-es telepe együttesen mintegy 400 millió euróból jött létre, amelyet az Európai Bizottság jóváhagyása alapján a magyar kormány korábban 44,5 millió euró értékű adókedvezménnyel támogatott. A cég a tavalyi évben az energiaválság és az Ukrajnában zajló háború okozta nehézségek ellenére hárommilliárd eurót meghaladó árbevételt ért el. Ennek 82 százaléka exportpiacokon, több mint 60 különböző országban realizálódott.
Mint írták, a most átadott üzemek, az új ipartelep és az elmúlt négy és fél év együttesen egymilliárd eurót meghaladó összegű beruházásai tovább erősítik a jövőre 75 éves cég fundamentumait és új stratégia vezérelte fenntarthatósági tevékenységeit. A fejlesztések a cégen belül 420 főt meghaladó többletfoglalkoztatást eredményeztek, de a kivitelezőknek adott megrendelések révén több ezer fő számára garantáltak munkahelyet.
