A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az avatóünnepségen stratégiai jelentőségű kormányzati feladatnak nevezte a minél több határátkelő nyitását, kiemelve, hogy 2010-ben huszonkét átkelőpont volt a két ország között, ami mára harminchatra nőtt Orbán Viktor magyar és Robert Fico korábbi szlovák miniszterelnök megállapodása nyomán.
− Ez jó Szlovákiának, jó Magyarországnak, jó a szlovákoknak és jó a magyaroknak − húzta alá.
− Minden egyes ilyen átkelési pont létrehozása megszabadít minket egy méltatlan helyzettől − közölte.
Az mégiscsak egy méltatlan helyzet, hogy a miniszter úr megnézte a dunaradványi oldalt, majd kellett jönniük autóval körülbelül egy órát, hogy ideérjenek egy olyan pontra, amit láttak a másik oldalról. És ezzel így voltak a határ túloldalán élő emberek az elmúlt években, évtizedekben
− folytatta.
− De itt nem állunk meg, idén még négy új átkelési pontot át fogunk adni szlovák barátainkkal közösen. Közülük három Ipoly-hidat és egy útkapcsolatot az ország keleti felében. Így negyven átkelési pont lesz összesen az esztendő végére a két ország között − jelentette ki. − Mindez tehát világosan bizonyítja azt, hogy mind szlovák, mind magyar oldalon stratégiai jelentőséget tulajdonítunk a kétoldalú együttműködésnek − mondta.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a mintegy 2,2 milliárd forintos, európai uniós társfinanszírozással megvalósult beruházással üzembe állított hajó 80 embert vagy 40 főt és nyolc gépjárművet szállíthat. Az utasok a szolgáltatást hétköznapokon nyolc, hétvégi napokon tizenhat alkalommal vehetik igénybe. Az átkelés ideje hat-tíz perc lesz, de ez függ a vízállástól és a sodrás sebességétől is − tájékoztatott.
Úgy vélekedett, hogy az új kapcsolat jól mutatja a remek határ menti együttműködést, az EU-s források hatékony felhasználását.
− Ez is világosan mutatja, micsoda lehetőségeket vesznek el tőlünk azok, akik törvény- és szabályellenesen nem adják oda a nekünk járó európai uniós forrásokat. Az meg csak pluszszégyen, hogy vannak olyanok, akik Magyarországról mindezt még támogatják is − hangsúlyozta.
A miniszter aláhúzta, hogy a tengerparttal nem rendelkező Magyarország számára stratégiai kérdés az elegendő számú határátkelési pont megléte a szomszédos államokkal. Ráadásul ez Szlovákia esetében különösen igaz, hiszen ez hazánk leghosszabb határa, amelynek a két oldalán baráti, családi közösségek élnek − mutatott rá.
Elmondta, mára Szlovákia vált Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnerévé, s a kétoldalú forgalom tavaly 17 milliárd euróval óriási rekordot döntött, és a szomszédos ország a magyar vállalatok beruházásainak negyedik legfontosabb célpontja.
Méltatta a magyar–szlovák kapcsolat javulását is:
Emlékszünk olyan időszakokra – és ehhez sajnos nem kell túl régre visszamennünk –, amikor nem a barátság, a stratégiai együttműködés fontosságának a felismerése, hanem az utálkozás, sőt néha a gyűlölködés volt az úr a Dunán keresztül
− tudatta.
− Mára ez teljesen megváltozott, Magyarország és Szlovákia együttműködése igazi sikertörténetté vált, fontos ügyekben erősítjük egymást, hozzájárulunk egymás gazdaságának növekedéséhez és egymás biztonságának erősítéséhez − szögezte le.
Szijjártó Péter felidézte, hogy gyermekkorából jól tudja, hogy a határ mentén élni speciális élethelyzet, amelynek milyenségét az dönti el, hogy a határ inkább elválasztja vagy összeköti az embereket.
− Az dönti el, hogy a határ elzárja-e a gazdasági, társadalmi és a családi kapcsolatokat vagy épp elősegíti mindezek gyakorlását. Ez meg alapvetően attól függ, hogy a határ átjárható-e − jelentette ki. − Ezzel a mondattal manapság azért óvatosan kell bánni a migrációs válság kellős közepén. Tehát hogy egész pontosan fogalmazzunk: hogy egy határ a tisztességes szándékkal érkezők, a minden jogszabályt betartók számára könnyen átjárható-e, vagyis kellő sűrűséggel megvannak-e a határátkelési pontok − tette hozzá.
Peter Balík szlovák beruházásért felelős miniszter az avatóünnepségen úgy fogalmazott: a kompátkelővel egy olyan fejlesztést adnak át, amely a Duna mindkét oldalán megkönnyíti az emberek életét, legyen szó iskolába, munkába járásról, családlátogatásról.
Ráadásul egy olyan időszakban történt a megvalósítása, amikor abnormális mértékben megnőtt az építőanyagok ára − hívta fel a figyelmet.
A szlovák tárcavezető − aki maga is Dél-Szlovákiában nőtt fel, így tapasztalta az ott élő magyarok nehézségeit − örömét fejezte ki, hogy az egymás kölcsönös tiszteletén és a dialóguson alapuló együttműködés gyümölcsöző eredményeket hoz.
Czunyiné Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője felidézte: még 2014-ben fogalmazódott meg a komp megvalósításának ötlete, amellyel a települések közti korábbi egyórás út percekre rövidül.
Hozzátette: mivel a környéken sok a napi ingázó, az új átkelő támogatja majd munkába járásukat, de turisztikai célokat is szolgál, hiszen gyalogosan, kerékpárral és autóval is használható.
A komp hétköznapokon Neszmélyből 6-8 óra, valamint 16-17 óra közt óránként, napközben kétóránként közlekedik egész órakor, Dunaradványból pedig negyed óra múlva indul vissza. Hétvégén reggel 6-8 óra, valamint 16-17.30 óra között félóránként, napközben pedig óránként jár minden egész órakor, Dunaradványból pedig negyedóra múlva indul vissza a komp.
