Kásler Miklós: A magyarság összetartozásának nincsenek határai + videó

„A nemzet határait nem a politikai határok jelölik meg, hanem a közös hagyomány, a közös nyelv, a közös kultúra és a közös érzésvilág, az, ahogyan mi látjuk a világot. Egy erdélyi székely pontosan ugyanúgy látja, mint ahogy látják a magyarok a Felvidéken, Délvidéken, Kárpátalján és itt Budapesten” – fejtette ki Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója az Első kézből című videósorozat legújabb adásában, amelyben a trianoni békedekrétum következményeiről és a nemzeti összetartozás napjáról volt szó.

Kásler Miklós Forrás: Kásler Miklós/Facebook

A magyar történelem egyik legnagyobb traumája és tragédiája a trianoni diktátum 1920. június 4-én történt aláírása. A nemzettragédiát követően azonban Kásler Miklós szerint a magyarság bizonyította életrevalóságát. 

Versailles, Nagy-Trianon-palota, 1920. június 4. Benárd Ágost küldöttségvezető (középen, balra cilinderrel a kezében) és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár (jobbra fedetlen fővel) távozik a békediktátum aláírásáról
Fotó: Wikimedia

A Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnöke úgy fogalmazott: 

Magyarország történelmében először született halálos ítélet. Olyan feltételeket állapítottak meg, „diktáltak”, a vádlott meghívása nélkül a tárgyaláson, ami gyakorlatilag a nemzethalállal volt azonos. A magyarság azonban hihetetlenül dinamikus, erős, nagyon magas szintű szellemi és fizikai válaszokat adott a diktátumra, bebizonyítva képességeit és életrevalóságát

 – mondta a főigazgató.

Kitért arra is, hogy az akkori kormány milyen lépéseket tett a gazdaság konszolidálásáért, valamint büszkén emelte ki a tudományos és a kulturális élet nagyjait, köztük Nobel-díjasainkat, akiknek a képzését és munkásságát a Trianont követő időszak alapozta meg.

Június 4-ét 2010-ben az Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, amely az összmagyarság szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír.

Bizonyos értelemben a magyar nemzet törekvésének a folytonosságát jelenti. Trianon után teljes volt az egyetértés minden magyar politikai párt részéről a revízióban, mert elfogadhatatlannak gondolta mindenki. A 2010 utáni megbékélési politika gyakorlatilag ugyanezt folytatja: a nemzet egyesítését a határokon túlmenően

– mondta Kásler Miklós. 

A főigazgató beszámolt arról is, hogy nemrégiben a Makói Polgári Szalon vendége volt, ahol Trianon kapcsán a nemzeti összetartozás érzéséről beszélt. Emellett válaszolt a makói polgárok által felvetett kérdésekre is, amelyek főként a Magyarságkutató Intézetben végzett archeogenetikai vizsgálatokra és a szkíta-hun-avar-magyar rokonságra vonatkoztak.

Elmondta, hogy az intézetben az archeogenetikán kívül számos más izgalmas területen is folytatnak kutatásokat, mint például a klasszika-filológia, a nyelvtörténet vagy az ősi zene kutatása.

Érdemes belegondolni, hogy a zene legalább annyira ősi, mint a nyelv és kevésbé változik. Népek, népcsoportok változtathatnak nyelvet, de a zenei kincseiket a legritkább esetben 

– zárta gondolatait Kásler Miklós.

Borítókép: Kásler Miklós/Facebook