Kiemelte, hogy a parlament támogatta a javaslatot, azóta pedig évről évre egyre több nő él a Nők 40 lehetőségével, közülük pedig sokan nagyszülői feladatot látnak el. Selmeczi Gabriella kiemelte, hogy a magyar politikában teljes egyetértés mutatkozott abban, hogy a kedvezményes nyugdíj lehetőségével is megbecsüljék a nőket.
− A mostani ügyből az is látszik, hogy igenis létezik az LMBTQ-propaganda. Azonban a Fidesz–KDNP frakciószövetségnek változatlanul az az álláspontja, hogy csak biológiai nemek vannak. Felháborító, hogy Magyarországon van olyan bíró, amelyik ilyen ítéletet tud hozni − húzta alá a Fidesz politikusa. Mint mondta, kíváncsi rá, hogy az érintett bíró részt vett-e valamelyik Soros-szervezet LMBTQ-érzékenyítésén.
Felhívta a figyelmet, hogy az eset nem maradhat válasz nélkül a jogalkotók részéről, ezért törvénymódosításra van szükség. Selmeczi Gabriella reméli, hogy a Fidesz–KDNP áttekinti a törvényeket, és ha kell, akkor módosítja azokat.
− Nem vagyok egyedül a frakcióban azzal a véleményemmel, hogy minél előbb törvénymódosítást kell benyújtani annak érdekében, hogy egyértelmű legyen: mi a nőket tiszteljük meg a Nők 40 lehetőségével, és ne lehessen egyetlen érzékenyített bíró sem abban a helyzetben, hogy ilyen döntést hozhasson − rögzítette. Arról, hogy az ügyet a Soros György által támogatott szervezet, a Háttér Társaság karolta fel, a frakcióvezető-helyettes elmondta: mindez újabb bizonyíték arra, hogy a Soros-szervezetek mire kapják a pénzt és milyen munkát kell elvégezniük.
− Provokálják a magyar társadalmat és azt a törvényhozói akaratot, hogy megtiszteljük a nőket a kedvezményes nyugdíj lehetőségével. Nőként is kikérem magamnak, hogy valaki provokációból visszaéljen a jogszabályok adta lehetőségekkel
− jegyezte meg.
Ismert: a Háttér Társaság a honlapján számolt be arról, hogy az eset férfiként született főszereplőjének 2013 óta női nem és női név szerepel születési anyakönyvi kivonatában, személyi igazolványában, tajkártyáján is. Így aztán, mint a társaság írja, „igencsak meglepődött”, amikor 2021-ben kiderült: a nyugdíjfolyósító továbbra is férfiként tartja nyilván, így nem vonatkoznak rá a nők 40 év munkaviszony utáni kedvezményes nyugdíjazására vonatkozó szabályok. Az illető a Háttér Társaság segítségével bíróságon támadta meg a határozatot, a bíróság pedig kimondta: a kormányhivatal jogellenesen szűkítette le a jogszabályban szereplő „nem” fogalmát a születési nemre.
Borítókép: Ilusztráció (Fotó: Bach Máté)