Szétnéztem a csatatéren, mi maradt a választások megnyerése után − fogalmazott Lázár János építési és közlekedési miniszter Koji Lászlóval, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke részvételével megtartott közös sajtótájékoztatón, amely arról szólt, hogyan változnak az állami beruházások. Az Országgyűlés a múlt héten fogadt el az állami építési beruházások teljes életciklusát szabályozó új törvényt, mely augusztus 1-jétől hatályos. A törvény az összes, legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve uniós forrásból finanszírozott beruházásra vonatkozik a jövőben.
A miniszter szerint komoly változásokra volt szükség. Mint mondta, minden harmadik beruházás állami beruházás volt 2010 és 2022 között, ami 28 ezer milliárd forintot emésztett fel. Ugyanakkor
5500 milliárd forintnyi beruházást kellett leállítani, ami nem azt jelenti, hogy ezek soha nem fognak megvalósulni.
Emellett a tárca megörökölt 3300 milliárd forint értékű beruházást, ami folyamatban volt. Ezeket be kell fejezni. Hozzátette: megszüntették a különböző építési ügynökségeket, integrálták azokat a minisztériumba, így négy helyettes államtitkárság látja el a feladatokat.
Újraszabályozzák a közpénz felhasználását
Lázár János kifejtette, hogy komoly egyeztetések után 2023-ban az Országgyűlés elé terjesztették a kodifikált szöveget. Harminckét év után ez a törvény újraszabályozza, hogy a közpénzt milyen keretek, feltételek között lehet elkölteni állami beruházásokra − hangsúlyozta a miniszter. Kiemelte azt is, hogy többek között az építőipari digitalizáció kérdésében a törvény úttörő lesz, ami új perspektívát jelent a magyar építőiparban. Ennek érdekében az építés információs rendszer mellett költséginformációs rendszer is lesz. Hozzátette: az Európai Bizottságot (EB) folyamatosan tájékoztatták, a testület nem érzékelt jogsértést.
Minden építőipari vállalkozó stratégiai partner, bárkire szavazott is
− emelte ki Lázár János. Felhívta a figyelmet, hogy az ÉVOSZ alkotta meg a törvényjavaslat gerincét. Mint mondta, több érdemi változás lép életbe az ágazatban, miután augusztus 1-jével hatályba lép a törvény. A kezdetektől a végéig követik a beruházásokat. Vagyis a teljes magyar társadalom látni fogja azt, hogy melyik minisztérium milyen beruházásokat tervez. A tervezhetőség mellett pedig az átláthatóság követelménye is megvalósul.
Új mentalitás
Lázár János hangsúlyozta: arra fognak törekedni, hogy magyarok munkájából magyaroknak legyen haszna, a kormány célja a gazdaságösztönzés.
Olyan változások lesznek, amelyek 32 éve nem voltak a Magyarországon:
kultúraváltás lesz, vagyis másfajta mentalitás ebben az ágazatban.
Ehhez hozzátartozik, hogy többek között kiviteli terv nélkül ne induljon el beruházás. Véget vetnek az egyajánlatos közbeszerzési eljárásoknak, amivel Lázár János szavai szerint választ adtak az EB követelésére is. Ezzel jelentősen nő az átláthatóság és a versenyeztetés is. – Egy ajánlat nem ajánlat, ugyanakkor meg akarjuk törni azt a tendenciát, hogy kilencven százalékban külföldi alapanyagokból épüljön beruházás Magyarországon – hangsúlyozta a miniszter.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke úgy fogalmazott: nyolc év alatt most fordul elő először, hogy véleményt tud nyilvánítani egy miniszterrel közösen. Kiemelte, hogy minden lényeges kérdésben nyitott a minisztérium, folyamatos az egyeztetés. Mint mondta, a szabályozás és az ellenőrzés területén szeretnének újítani.
Rosszabb év lesz 2024
Kérdésre válaszolva Koji László azt mondta, félnek attól, hogy az építőipari válság miatt sokan mentek ki külföldre dolgozni. Lázár János szerint aggasztó a helyzet:
a 2024-es év sokkal rosszabb lesz mint a 2023-as, a megrendelések jelentős mértékben csökkenni fognak.
Szerinte ilyen időben nem az a legfontosabb kérdés, hogy utakat építsünk, amikor védelmi költségvetés készült. Ugyanakkor többek között épülni fog a mohácsi Duna-híd, valamint ipari parkok létesítése is megkezdődik.
A miniszter elmondta azt is, hogy megkezdték a KRESZ felülvizsgálatát, ugyanis az elmúlt húsz évben nagyon nagy változások történtek az utcán. Ezt nem követték le a szabályok. Napirenden szerepel az átlagsebesség mérése. E mellett Budapesten megkezdik az összes HÉV-vonal felújítását, ha hozzáférnek az uniós forrásokhoz.
Borítókép: Koji László és Lázár János (Fotó: Kurucz Árpád)
