– A hátrányos helyzetű nőknek és családoknak nincs elegendő digitális készségük, fejleszteniük kell a tudásukat és az önbizalmukat is a digitalizációval kapcsolatban – fogalmazott lapunknak Ferenczi Andrea, a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnöke.
A nemrég kezdődő, tizennyolc hónapos projekt célja, hogy a különböző területeken alkalmazott, elérhető, de nem eléggé ismert, nők és családok számára használható digitális megoldásokat felkutassák és összegyűjtsék.
– Az európai uniós Erasmus+ projektben a Családbarát Magyarország Központ mellett egy cseh és egy szlovák női civil szervezet is részt vesz, hogy három országban, minél szélesebb körben vizsgálják a kérdést és a lehetséges megoldásokat – húzta alá.
A Covid előtti időszakhoz képest a digitalizáció ugyan továbbhaladt, de a V4-országokban korábban végzett kutatásokból is kiderült, hogy a régióban a nők és a családok esetében nagy szükség van a felzárkózásra ezen a téren. – A cél, hogy elősegítsük a tanuláshoz, a sikeres munkavégzéshez és a mindennapi élethez is egyre inkább alapszükségletként megjelenő digitális készségek fejlesztését – közölte a szövetség elnöke.
Nem ez az első alkalom, hogy a digitalizáció és a magyar női karrier témája fókuszba kerül. Márciusban az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának nők helyzetével foglalkozó bizottsága (CSW) keretében, szintén ebben a témában tartott konferenciát magyar és amerikai résztvevőkkel a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség a Családbarát Magyarország Központtal együttműködésben.
– A digitalizáció témája mindenhol jelen van, folyamatosan változik és fejlődik, nekünk pedig segítenünk kell a nőket bekapcsolódni ebbe a vérkeringésbe, hiszen ők sokkal többször vannak kötött élethelyzetben: kisgyermeket nevelnek vagy idős, beteg családtagról gondoskodnak – vette át a szót Szuromi-Kovács Ágnes, a központ ügyvezetője. – Szeretnénk csokorba szedni azokat az alkalmazásokat és eszközöket, amelyek segíteni tudják a nőket abban, hogy a munkaerőpiaccal kapcsolatban maradhassanak, vagy akár a család pénzügyeit jobban tudják kezelni – fűzte hozzá.
Példaként említette még az oktatás és a folyamatos önképzés lehetőségét, amely az elmúlt évek családpolitikai törekvéseinek hála – a diákhitel elengedése, valamint a hallgatói vagy diplomásgyed által – ma már egy kisgyermekes édesanyának sem elképzelhetetlen.
Bár egyre több segítséget kaphatnak a fiatal édesanyák, ezekben az élethelyzetekben a nők tantermi oktatásban kevésbé tudnak részt venni. Viszont ha van egy olyan digitálisan elérhető applikáció, amellyel a szabadidejükben nyelvet tudnak tanulni, az segíthet abban, hogy az illető ne záródjon ki minden tanulási lehetőségből, információból
– vélekedett Szuromi-Kovács Ágnes. Szintén a nők karrierlehetőségeit segítik azok a digitális eszközök, amelyek az irodai munkavégzés alternatíváját támogatják. – Ezek a megoldások nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy egy nő rugalmasan be tudjon kapcsolódni a munka világába – hívta fel a figyelmet a családbarát központ ügyvezetője. Arról is beszélt, a nők helyzetét segíti az is, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci felállás rákényszeríti a munkaadókat a jóval rugalmasabb hozzáállásra.
– Magyarországon munkaerőhiány van. A Családbarát Magyarország Központban a Családbarát Hely védjegy programon keresztül azt látjuk, hogy a munkaadók körében egyre fontosabb a munkáltatói márkaépítés. A fizetés ugyanis csak egy pontig motiválóerő, hogy egy munkahely mennyire családbarát, már egy másik választási szempont, és vonzóbbá teheti az adott vállalatot. A Covid idején olyan „kényszermegoldások” születtek, amelyekről kiderült, hosszú távon fenntarthatók: bebizonyosodott, hogy sokkal több mindent lehet otthonról elvégezni, mint korábban gondoltuk. Azt látjuk, hogy széleskörűen elterjedt a heti pár nap otthoni munkavégzés lehetősége. A saját tapasztalatom az, hogy kicsi gyerekkel nagyon jó otthon dolgozni. Hasznosnak tartom, ha abban az időszakban, amikor egy édesanya még nem tud bejárni, otthon naponta két-három órát dolgozik. A digitalizációnak köszönhetően így kapcsolatban marad a munka világával és a munkatársakkal is – magyarázta Szuromi-Kovács Ágnes.
– Ugyanakkor nekünk, nőknek vigyáznunk kell arra, hogy hosszú távon ne ragadjunk bele a kényelmes megoldásba. Aki szem előtt van, azt hamarabb észreveszik, előbb számítanak rá például előléptetéskor. Fel kell mérni, hogy mi éri meg nekünk. Szerintem megéri bátornak lenni. A nők hajlamosak kevésbé tudatosan tervezni a karrierjüket. Amin érdemes lenne változtatni, hogy időnként átgondoljuk, hol tartunk, mi az, amit el szeretnénk érni, a mostani helyzetünk mennyiben szolgálja a céljainkat – hívta fel a figyelmet a négygyermekes édesanya.
Összegzésül arra hívta fel a figyelmet, hogy a család és a karrier egyszerre csak úgy lehetséges, ha van támogatás és segítség, és a minket körülvevő digitális megoldásokat ki tudjuk használni a fejlődésünk érdekében. Egy év múlva már a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetséggel közösen kifejlesztett Digitális alkalmazások gyűjteményét is segítségül hívhatják majd a tanulni vágyó nők a céljaik eléréséhez.
