Több írás is megjelent az utóbbi időben a hazai sajtóban arról, hogy a magyarok milyen egzotikus állatokat tartanak, írtak többek között kengurukról és struccfarmokról is. Fodor Kinga egyetemi docens, az Állatorvos-tudományi Egyetem Laborállat-tudományi és Állatvédelmi Tanszékének vezetője ennek kapcsán a Magyar Nemzetnek elmondta: az utóbbi nyolc-tíz évben az állattartás területén is sokaknál megjelent az a szemlélet, hogy egyedik, különlegesek akarnak lenni, amivel a figyelmet magukra akarják irányítani. – Ez abban nyilvánul meg, hogy nagyon sok embernek már kevés egy macska vagy egy kutya.
S ezek az állattartók úgy gondolják, hogy az sem eléggé figyelemfelkeltő, ha lila színűre festik a házi ölebet vagy piercinget tesznek a macska fülébe. Olyan állatot akarnak tartani inkább, amely nagyon egyedi és különleges, és csak keveseknek vagy akár senkinek nincs az otthonában
– mutatott rá Fodor Kinga.
Oroszlánt csak állatkertben lehet tartani
A szakember kiemelte: az emberek jellemzően két módon juthatnak hozzá ezekhez az állatokhoz. Az egyik az, hogy a szabadból befogják.
– A gond azonban az, hogy ha védett állatokkal, például mocsári teknőssel vagy egyes gyíkfélékkel követik el ezt, az természetkárosítás, mert veszélyeztetik a faj fennmaradását. Ha viszont olyan állatot fognak be, ami nem védett, akár egy kártevőt, vagy rókát, ami dúvad, akkor a szabadon élő állatot vetik fogságba. Ezzel pedig állatkínzást követnek el, ami így állatjóléti probléma – hangsúlyozta.
Az állattartók sok esetben eleve illegálisan vásárolják meg vagy egyéb módon szerzik be, akár cserélik el a kedvenceiket. A szakértő szerint azonban még azoknak az egzotikus, például természetvédelmi oltalom alatt álló állatoknak a tartása is különböző engedélyekhez kötött, amelyeket lehet legálisan tartani. – Az egzotikus állatoknál felmerülhet az is, hogy veszélyesnek minősülnek, ennek különböző fokozatai vannak. A különösen veszélyes állatokat, például egy oroszlánt, csak állatkertben lehet tartani. Emellett vannak a közepesen veszélyes és az elővigyázatosságot igénylő állatok, az utóbbi csoportba tartozik a strucc, az előbbibe a kenguru, amelyeket megfelelő végzettséggel lehet tartani. Ezt azonban be kell jelenteni – mutatott rá a szakember.
Egy struccot speciális végzettség nélkül bárki tarthat, de csak különös odafigyeléssel, mert egy ilyen nagy madár is súlyos sérülést tud okozni.
Fodor Kinga szerint azonban nagyon sokan úgy visznek haza ilyen állatot, hogy semmilyen szakértelemmel nem rendelkeznek, ami nagy gond. – A szakértelemre azért is nagy szükség van, mert fontos, hogy az állat jóléte biztosított legyen. A szükséges tudás hiányában az állattartó akár állatkínzást is elkövethet. Előfordulhat, hogy a szükséges szakértelem nélkül egy-egy különleges állat tartásával valaki önmaga vagy környezete testi épségét, akár életét veszélyezteti – fejtette ki az egyetemi docens.
Komodói varánusz a villanyórában
A szakember megemlített még két fontos körülményt: Magyarországon a jogszabályoknak megfelelően kedvtelésből csak úgy lehet állatot tartani, hogy biztosítani kell annak természetes életmódját. Példaként említette, hogy egy róka vagy egy farkas képtelen befogva, zárt helyen élni. – Az is fontos, hogy egy állat tartásával nem zavarhatjuk a környező lakóközösségünk kialakult élet- és szokásrendjét. Gondoljunk csak bele, hogy a környezetünk mennyire örül, ha madárpókot vagy egy nagy kígyót tartunk – jegyezte meg a szakember. Mint elmondta,
az is nehéz kérdés, hogy ha valaki beszerez például valahogyan egy oroszlánkölyköt, amire a fővárosban volt is példa, és azt elkobozzák tőle, mi lesz az állat sorsa. A természetbe már nem lehet visszaszoktatni, és ha állatkertben nem tudják elhelyezni, végezni kell vele, mert nincs más megoldás. Előfordult olyan is, hogy valaki komodói varánuszt tartott otthon. Ez részben azért gond, mert az egyik legveszélyesebb faj, sok esetben még állatkertek sem tarthatják. A nyála ugyanis olyan baktériumokat tartalmaz, hogy ha valakit megharap, nem nagyon van rá megfelelő kezelés.
– S további problémát jelent, hogy ha valaki megun egy ilyen illegálisan tartott állatot, akkor botrányosan szabadul tőle. Találtunk már például komodói varánuszt lakótelepi lakás villanyórájában – mesélte el Fodor Kinga.
Hangsúlyozta: a magyarországi jogszabályok összességében jók, a természetvédelmi hatóságok kellőképpen szigorúak, de más esetekben a szankciók nem működnek eléggé. Úgy véli, komolyabb visszatartó erőre lenne szükség akkor is, ha az esetek nem súlyosak, és egy állattartó nem követ el bűncselekményt. – El kellene érni, hogy ha valaki jogszabályba ütköző dolgot tesz, az még egyszer ne fordulhasson elő – tette hozzá. Szerinte ez az állatok érdeke is.
Bírókat kellene képezni
Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke emlékeztetett: a történelem folyamán az egzotikus állatok tartása államonként néhány ember – uralkodók, gazdag nemesek – privilégiuma volt. Manapság azonban szinte bárki megengedheti ezt magának, amivel megszaporodtak a problémák. Tetézi a gondokat, hogy a világhálón már mindent meg lehet vásárolni. A határok pedig őrizetlenek, és könnyebb mozgatni az állatokat.
A szakember egyetértett Fodor Kingával abban, hogy a vonatkozó magyarországi jogszabályok sokat javultak az elmúlt időszakban, és az Európai Unión belül a lehető legtökéletesebbek, de az gondot jelent, hogy a környező országok e téren utánunk kullognak. – A környező országokban vannak börzék, ahol be lehet szerezni olyan állatokat, amelyek tartása itthon engedélyhez kötött vagy egyenesen tiltott – mondta el. Szilágyi István ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy míg régebben az önkormányzatok saját hatáskörben szabhattak ki szabálysértési bírságot azokra, akik nem megfelelően tartották az állatokat, ma erre nincs lehetőségük. – Pedig arra lenne szükség, hogy a szakhatóságok munkája egymásra épüljön és kiegészítse egymást – fűzte hozzá.
A Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke fontosnak tartaná azt is, hogy az állatvédelmi programban ne csak jogászokat, hanem bírókat is képezzenek, akik ezekben a speciális ügyekben eljárnak, mert ezzel az eljárások időtartamát le lehetne rövidíteni.
Ezzel költségeket lehetne megtakarítani, és az állatok szempontjából is üdvös lenne, mert az elhelyezésük nehezen vagy nem megoldott az eljárások végéig.
Borítókép: Oroszlán a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2021. október 3-án. Háromnapos Állat- és Növényszeretet Fesztivállal ünnepli október 1-jétől 4-éig az állatok világnapját a fővárosi állatkert. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
