Oroszlán a kertben, varánusz a villanyórában

Az állattartást szabályozó hazai jogszabályok ugyan a szakemberek szerint megfelelőek – van, aki szerint az Európai Unión belül a lehető legtökéletesebbek –, még mindig vannak megoldásra váró problémák. Az egyik legnagyobb gond az, hogy hiába működik jól a hazai jogszabályi környezet, ha a világhálón vagy a környező országokban szinte minden egzotikus állatot be lehet szerezni. A szakemberek egyes szankciók szigorítását is sürgetik.

Budapest, 2021. október 3. Oroszlán a Fõvárosi Állat- és Növénykertben 2021. október 3-án. Háromnapos Állat- és Növényszeretet Fesztivállal ünnepli október 1-tól 4-ig az állatok világnapját a fõvárosi állatkert. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

Komodói varánusz a villanyórában

A szakember megemlített még két fontos körülményt: Magyarországon a jogszabályoknak megfelelően kedvtelésből csak úgy lehet állatot tartani, hogy biztosítani kell annak természetes életmódját. Példaként említette, hogy egy róka vagy egy farkas képtelen befogva, zárt helyen élni. – Az is fontos, hogy egy állat tartásával nem zavarhatjuk a környező lakóközösségünk kialakult élet- és szokásrendjét. Gondoljunk csak bele, hogy a környezetünk mennyire örül, ha madárpókot vagy egy nagy kígyót tartunk – jegyezte meg a szakember. Mint elmondta, 

az is nehéz kérdés, hogy ha valaki beszerez például valahogyan egy oroszlánkölyköt, amire a fővárosban volt is példa, és azt elkobozzák tőle, mi lesz az állat sorsa. A természetbe már nem lehet visszaszoktatni, és ha állatkertben nem tudják elhelyezni, végezni kell vele, mert nincs más megoldás. Előfordult olyan is, hogy valaki komodói varánuszt tartott otthon. Ez részben azért gond, mert az egyik legveszélyesebb faj, sok esetben még állatkertek sem tarthatják. A nyála ugyanis olyan baktériumokat tartalmaz, hogy ha valakit megharap, nem nagyon van rá megfelelő kezelés. 

– S további problémát jelent, hogy ha valaki megun egy ilyen illegálisan tartott állatot, akkor botrányosan szabadul tőle. Találtunk már például komodói varánuszt lakótelepi lakás villanyórájában – mesélte el Fodor Kinga.

A komodói „sárkány" (varánusz) akár életveszélyes is lehet

Hangsúlyozta: a magyarországi jogszabályok összességében jók, a természetvédelmi hatóságok kellőképpen szigorúak, de más esetekben a szankciók nem működnek eléggé. Úgy véli, komolyabb visszatartó erőre lenne szükség akkor is, ha az esetek nem súlyosak, és egy állattartó nem követ el bűncselekményt. – El kellene érni, hogy ha valaki jogszabályba ütköző dolgot tesz, az még egyszer ne fordulhasson elő – tette hozzá. Szerinte ez az állatok érdeke is.

 

Bírókat kellene képezni

Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke emlékeztetett: a történelem folyamán az egzotikus állatok tartása államonként néhány ember – uralkodók, gazdag nemesek – privilégiuma volt. Manapság azonban szinte bárki megengedheti ezt magának, amivel megszaporodtak a problémák. Tetézi a gondokat, hogy a világhálón már mindent meg lehet vásárolni. A határok pedig őrizetlenek, és könnyebb mozgatni az állatokat.

A szakember egyetértett Fodor Kingával abban, hogy a vonatkozó magyarországi jogszabályok sokat javultak az elmúlt időszakban, és az Európai Unión belül a lehető legtökéletesebbek, de az gondot jelent, hogy a környező országok e téren utánunk kullognak. – A környező országokban vannak börzék, ahol be lehet szerezni olyan állatokat, amelyek tartása itthon engedélyhez kötött vagy egyenesen tiltott – mondta el. Szilágyi István ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy míg régebben az önkormányzatok saját hatáskörben szabhattak ki szabálysértési bírságot azokra, akik nem megfelelően tartották az állatokat, ma erre nincs lehetőségük. – Pedig arra lenne szükség, hogy a szakhatóságok munkája egymásra épüljön és kiegészítse egymást – fűzte hozzá. 

A Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke fontosnak tartaná azt is, hogy az állatvédelmi programban ne csak jogászokat, hanem bírókat is képezzenek, akik ezekben a speciális ügyekben eljárnak, mert ezzel az eljárások időtartamát le lehetne rövidíteni.

Ezzel költségeket lehetne megtakarítani, és az állatok szempontjából is üdvös lenne, mert az elhelyezésük nehezen vagy nem megoldott az eljárások végéig.

Borítókép: Oroszlán a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2021. október 3-án. Háromnapos Állat- és Növényszeretet Fesztivállal ünnepli október 1-jétől 4-éig az állatok világnapját a fővárosi állatkert. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)