„Óriási lejtőre” került Ukrajnában a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság ügye, pedig a háború nem jogosítja fel Ukrajnát a jogszűkítésre, és nem menti fel az alól, hogy teljesítse az Európai Unió által a tagjelölt államoknak előírt csatlakozási követelményeket – jelentette ki Szili Katalin határon túli autonómia ügyekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyem és Diáktábor csütörtöki, Kisebbségi jogok háborúban és békében című pódiumbeszélgetésén. A főtanácsadó leszögezte:
nyilvánvalóan elsődleges fontosságú a béketeremtés, de ha Ukrajnának fontos az uniós közeledés, akkor fontos teljesítenie azokat a követelményeket, amelyeket az EU az összes többi tagjelölt országnak előír.
Szili Katalin felhívta a figyelmet arra a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati, kulturális és oktatási jogait érintő jogszűkítésre, amely 2017 óta ment végbe, amikor Ukrajna az EU társult országa lett. Kiemelte: a 2022 decemberében elfogadott kisebbségi törvény egyenesen asszimilációs kötelezettséget ír elő a nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek. Ez nyilvánvalóan nemcsak a 2017 előtti helyzethez képest visszalépés, hanem egy folyamat: ahogy közeledik Ukrajna az EU-hoz, azzal párhuzamosan építi le a nemzeti kisebbségi jogokat – hangoztatta a miniszterelnöki főtanácsadó.
Mint mondta: nyilvánvalóan most elsődleges feladat a béke megteremtése, amiben egyébként szerinte az EU-nak is kitüntetett felelőssége van. Az unió mégis nem azzal foglalkozik, hogy egy asztalhoz ültesse a feleket és próbálja meg moderálni a béketeremtést, hanem táplálja a háborús helyzetet azzal, hogy erőforrásokat biztosít ehhez a továbbiakban is. Másfelől a háborús helyzet Szili Katalin szerint nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a nemzeti kisebbségi kérdésekben most hallgatnia kéne, mint ahogy Románia és az összes többi szomszédos ország is szót emel egyébként saját nemzeti kisebbségeiért. Ukrajna nem menthető fel az alól, hogy az európai uniós feltételeket teljesítse, erősíteni kell a nemzteti kisebbségek jogvédelmét.
Azoknak a kisebbségeinknek, amelyek tömbben élnek, legyen lehetőségük az önigazgatásra, akik szórványban, ott a kulturális és személyi elvű autonómia megvalósítására, úgy, ahogy ez Európában másutt bevett szokás
– részletezte Szili Katalin.
Emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök törekvése arra irányul, hogy a háborút lezáró béke mellett Közép-Európa egy új megbékélés irányába mozduljon el. Ezek az országok egymásra vannak utalva és együttműködésük csak győztes-győztes helyzethez vezethet. De a megbékélés mindenképpen előfeltétele annak, hogy Európának egy új súlypontja lehessen – magyarázta a miniszterelnöki főtanácsadó.
Borítókép: Szili Katalin határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott (Fotó: Mirkó István/Magyar Nemzet)
