István király itt van velünk. Magunkban hordozzuk, a részünkké vált. Azzal, hogy megalapította a keresztény Magyarországot, nem pusztán kijelölte az utat, amelyen járnunk kell, de elvitathatatlan helyet kapott az életünkben is
– kezdte ünnepi beszédét a köztársasági elnök Esztergomban. Novák Katalin hangsúlyozta: Szent István a magyarok közös nevezője. Úgy van bennünk, hogy közben felettünk áll. Úgy van mögöttünk, hogy közben előttünk jár – fogalmazott az államfő, majd az ünneplőket köszöntötte.
– Kedves esztergomiak! A rohamtempóban változó világot az emberek számára az otthon és az ünnepek teszik élhetővé. Az otthon az a hely, ahol biztonságban érezzük magunkat. Az a tér, amit saját ízlésünk és igényünk szerint alakíthatunk. Ahhoz, hogy az időben sem váljunk elveszetté ünnepekre van szükségünk. Otthon és ünnepek. Ezek a kapaszkodóink térben és és időben.
Jól esik kimondani: van otthonunk.
A saját képünkre formáltuk ezt a „lángoktól ölelt kis országot” – fogalmazott az államfő.
Novák Katalin így folytatta beszédét: – Van esélyünk olyan mélységet megélni és olyan magasságba kerülni, ahol a magyar nemzet összetartozását megélhetjük. Ilyen volt a honvédtisztek ma reggeli eskütétele.
Mint mondta, a nemzet magától értetődő egysége költözött a szívünkbe Ferenc pápa látogatása idején is.
Van hazánk, vannak nemzeti ünnepeink, amikor átérezzük, hogy több van, ami összeköt minket, mint ami szétválaszt
– húzta alá. Beszélt arról is, hogy elnöksége másfél éve alatt meghallgatta az örömöket, büszkeségeket, gondokat, kétségeket. A találkozások alkalmat adtak arra, hogy megkérdezzem: „hogy vannak?” – hangsúlyozta az államfő. Kiemelte, hogy hálát adhatunk a magyar történelem sikeres évtizedének, ami megelőzte a nehézségeket.
A köztársasági elnök megköszönte a magyar embereknek, hogy előre tekintenek, hogy a magyaroktól megszokott kitartással, szívóssággal és kreativitással, újratanult szorgalommal küzdik át magukat a nehéz időszakokon, hogy hisznek a magyar életben, segítenek követendő példát állítani a fiataloknak, képesek támaszt és segítséget nyújtani a szükséget szenvedőknek.
