– Cél megtalálni a legtöbb tehetséges fiatalt – fogalmazott a fiatalokért felelős helyettes államtitkár Szolnokon, a Czeizel Endre Emlékkonferencia –Középpontban a tehetség elnevezésű rendezvényen. A távirati iroda beszámolója szerint a tehetséggondozás új irányai Magyarországon című előadásában Nagy-Vargha Zsófia elmondta: a 2008-ban létrehozott Nemzeti Tehetség Program egy évvel ezelőtt került a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz (KIM), és az állam egyre több forrást tud biztosítani a program működésére.
Jelenleg mintegy 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre a tehetségek támogatására, ebből egymilliárd a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogramra
– közölte az államtitkár, aki jelezte, a Nemzeti Tehetség Program számos ösztöndíj-lehetőséget kínál a fiataloknak, a Nemzet fiatal tehetségeiért ösztöndíjra például már nyolcéves kortól lehet pályázni.
Nagy-Vargha Zsófia hangsúlyozta,
a tehetségpontok működnek, és a határon túli magyar tehetségek is pályázhatnak ösztöndíjakra.
– Számos szakmai program valósul meg a Nemzeti Tehetség Központban. Ilyen a Snétberger Zenei Tehetség Központ, ahol olyan, hangszeren játszó gyerekek után kutatnak, akik hátrányos helyzetük miatt a képességeiktől messze elmaradó oktatásban részesülnek – fogalmazott, hozzátéve, hogy működtetnek Londonban is egy tehetségközpontot, ahonnan a magyar fiatalok a tudásukat a remények szerint majd „haza tudják csatornázni”.
Nagy-Vargha Zsófia utalt arra, hogy a Nemzeti Tehetség Központ korábban a köznevelési intézményekbe vitt egy teszten alapuló tehetségazonosító eszközrendszert. Ezt a Nemzeti Tehetség Program „leporolja”, és szeretnék ősszel száz köznevelési intézménybe ismét bevinni a mérőeszközt, amely megmutatja, hogy miben tehetséges, merre orientálódik egy-egy gyermek.
Szeretnénk továbbá egy minden társadalmi réteg számára nyitott és átlátható rendszert létrehozni. A Tanítsunk Magyarországért program lényege, hogy az ország minden szegletébe, olyan helyre is eljussunk, ahol nehezen fedezik fel a tehetséget
– hangsúlyozta.
Kiemelten támogatják a műhelyeket
Jelezte, a Nemzeti Tehetség Program hálózata, a minősített tehetséggondozó műhelyek rendszere 43 középfokú oktatási intézményből áll, az intézmények megpályázzák a címet és kapnak plusztámogatást, hogy az ott dolgozó pedagógusok a saját diákjaikkal belátásuk szerint foglalkozzanak, eszközöket vásárolhatnak, pluszjuttatást kaphatnak tehetséggondozásra.
Nagy-Vargha Zsófia további célnak nevezte, hogy a tehetségek hasznosuljanak is. A Start ösztöndíjprogramban például a fiatal, vállalkozó affinitással rendelkező tehetségeket támogatják nemcsak anyagilag, hanem képzéssel is, és szeretnék ezt a programot a középiskolákba is bevinni.
Kitért arra is,
szeretnének olyan „erőforrástérképet” létrehozni, amely segít abban, az adott gyermek és családja is lássa, hogy az adott régióban milyen lehetőségek vannak tehetséggondozásra.
A helyettes államtitkár beszédében az idei évben induló új tehetséggondozó programokról is szólt.
– Szeretnénk ősztől nagyobb hangsúlyt helyezni a természettudományos tárgyakra, lesznek majd pályázható programok. Azt tervezzük továbbá, hogy minél több versenylehetőséget biztosítsunk Magyarországon a fiataloknak, például megrendezzük 2024-ben az ifjú fizikusok világversenyét – sorolta a lehetőségeket Nagy-Vargha Zsófia, aki kitért a tehetséggondozó tanároknak létesített ösztöndíjra is, ennek részleteiről elsőként a Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár.
Az érintett pedagógusok havonta nettó 75 ezer forint ösztöndíjra pályázhatnak, amely tíz hónapon át, szeptembertől júniusig jár. A felhívásra középfokú oktatási intézményben legalább három éve dolgozó matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika, magyar nyelv és irodalom, történelem vagy ének-zene szakos tanárok jelentkezhetnek.
A most kezdődő tanévben több mint 1600-an élhetnek majd a lehetőséggel – emlékeztetett a politikus.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
