
„A szabadságot és a hazát nem lehet egymás ellenében szeretni. Mert azzal felszámolnánk mindkettőt” – fogalmazott 2020 októberében a főpolgármester, aki viszont
a fenti civilekkel való közös ünnepléssel legitimálja azt a szélsőséges viselkedést, mint az elfogadott káromkodás, a rendbontás, valamint a napi rutinná vált verbális fenyegetőzés.
Nagy Ervin filozófus, a XXI. Század Intézet elemzője szerint ugyanis jól láthatóan nem az ’56-os hősökről való tiszteletteljes megemlékezésre, de nem is a köztársaság ünnepére, hanem rendbontásra készülődnek a városházán. – Karácsony Gergely olyan szélsőséges eszközöket használó, külföldről pénzelt szervezetekkel készül október 23-ra, amelyeket jól ismerhetünk az elmúlt időszakban megtartott kormányellenes tüntetésekről – fogalmazott Nagy Ervin. Mint mondta, az, hogy egy politikus aktuálpolitikai gondolatokat is megfogalmaz egy nemzeti ünnepen, vagy párhuzamot keres és talál múlt és jelen között, az abszolút legitim és elfogadható dolog, hisz az emlékezetpolitikai vita természetes része a demokráciának. – Azonban vannak olyan hagyományos határok, melyeket a rendszerváltoztatás óta minden oldal betartott, ám a baloldal az elmúlt években felrúgott. Egy olyan konszenzusos határról van szó, miszerint az ünnepeken meddig megyünk el az aktuálpolitikai üzenetben, hogy viselkedünk, milyen testtartást veszünk fel. Ez egy morális kérdés.
Az, hogy megfenyegetik a miniszterelnököt, a kormányzat tagjait, közéleti szereplőket, Pintér Sándor belügyminisztert ábrázoló bábut szurkálnak, azzal átlépik ezt a határt
– hangsúlyozta az elemző, hozzátéve, ettől kezdve október 23-a már nem az ünnepről szól, hanem egyfajta szentségtörésről.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!