Krausz Ferenc kutatásait húszmilliárd forinttal támogatja a kormány

A magyar felsőoktatási intézmények presztízsét is emeli, hogy az elmúlt napokban Nobel-díjjal elismert tudósaink itthoni egyetemeken végeztek – mondta Csák János a TV2 reggeli műsorában. Közölte: a magyar állam Krausz Ferenc kutatásaira húszmilliárd forintot fordít.

Budapest, 2023. július 6. Csák János kulturális és innovációs miniszter beszédet mond a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Kulturális és Innovációs Minisztérium közösen szervezett kulturális diplomáciai értekezletén a budapesti Hagyományok Házában 2023. július 6-án. MTI/Hegedüs Róbert Fotó: Hegedüs Róbert

– Dolgozunk azon, hogy minél több olyan tudóst bevonjunk magyarországi kutatásokba, akik emelik egyetemeink és kutatóintézeteink presztízsét –fogalmazott Csák János. 

A kulturális és innovációs miniszter elmondta: a hétfőn orvosi-élettani Nobel-díjjal kitüntetett Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) diplomázott, jelenleg az SZTE kutatóprofesszora is, a kedden fizikai Nobel-díjban részesült Krausz Ferenc az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett. Kifejtette: 

a magyar állam Krausz Ferenc kutatásaira húszmilliárd forintot fordít egy hatéves szerződés keretében.

Csák János felidézte, hogy Krausz Ferenc és tudóstársai a 2000-es évek elején végezték el a most fizikai Nobel-díjjal elismert kísérleteket, azóta az eredményeknek számos alkalmazása lett. Hozzátette: a tudományos közösségben egyre nagyobb hatást gyakorolnak mindazon eszközök, amelyeket később mások használnak.

A miniszter szerint, amikor a legrangosabb tudományos elismerés odaítéléséről döntenek, az illetékesek azt is figyelembe veszik, milyen végső hatása van egy felfedezésnek. 

Ahogy Karikó Katalin felfedezése a Covid elleni vakcina mellett a rák gyógyításában jelent óriási előrelépést, Krausz Ferencéknek a lézerfizikában az atommagon belüli elektron- és más részecskemozgásokat vizsgáló és követő technológiája az anyagtudománytól az élettudományokig nagyon sok helyen használható – magyarázta a politikus.

A miniszter szerint mindkét, magyar közreműködéssel született felfedezés az emberiség haladását segíti elő, ahogy azt legfontosabb feltételként Alfred Nobel, a díj alapítója annak idején megfogalmazta.

Csák János interjút adott a Magyar Nemzetnek, és rámutatott, hogy a kitüntetett Nobel-díjas magyar tudósokban van egy közös vonás: mindketten az ötlettől az alkalmazáson át a szabadalomig és utána a termékig elvitték azt az elgondolást, ami a fejükben volt. Arról is beszélt, hogy mérhetetlen kíváncsiság, már-már megszállottság kell ahhoz, hogy valaki a tudomány területén ilyen eredményt érjen el, és akkor is kitartónak és elhivatottnak kell lenni, amikor a külvilág nem érti meg a kutatás irányát.

A miniszter emlékeztetett: a magyar kormány évek óta együttműködik a Krausz Ferenc által igazgatott német Max Planck Kvantumoptikai Intézettel, valamint a müncheni Lajos-Miksa Egyetemmel (Ludwig-Maximilians-Universität), ahol a professzor a kísérleti fizika tanszék vezetője.

Olyan diagnosztikai eszközt akarunk közösen létrehozni, amellyel a sejtjeinkben, vérünkben lévő elektronok és különböző részecskék vizsgálatából előrejelezhetők betegségek, köztük a rák

– fejtette ki a miniszter. Mint mondta, Krausz Ferenc ennek a gépnek a fejlesztésén is dolgozik Magyarországon, amelyet 

itthon fogunk gyártani, ezért szán a magyar állam húszmilliárd forintot a kutatásaira.

A miniszter hangsúlyozta: egy ilyen eszköz kifejlesztésével, a betegségek előrejelzésével, ezáltal az életmódváltással óriási megtakarítást lehet elérni a hazai egészségügyben.

Borítókép: Csák János (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)