Most kiderülhet, mit tud az FBI a kiberbűnözésről, az online csalásokról
Kétnapos, zárt ajtók mögötti konferencián egyeztetnek szerdától az online csalásokról Budapesten kilenc európai ország hatóságai, az Europol és az FBI kibervédelmi szakértői. A zárt ajtók ellenére kiderülhet, mit tud az FBI a kiberbűnözőkről, az internetes csalás elkövetőiről.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) nemzetközi kibervédelmi konferenciát szervez október 4–5. között Budapesten. Az NVSZ kezdeményezésére először ülnek asztalhoz kilenc európai ország, az Europol, az FBI kibervédelmi szakértői, valamint a magyar bűnüldözési szervek és a legnagyobb hazai bankok képviselői, hogy az online csalásokról egyeztessenek.
A Csalások a kibertérben elnevezésű konferenciát a társhatóságok együttműködése, a határokon átnyúló online csalások elleni fellépés hatékonyságának fokozása érdekében hívták össze a szervezők. Vajon kiderül, hogy mit tud az FBI a kiberbűnözésről? Amerika már tíz évvel ezelőtt szembesült a kiberbűnözők tombolásával, amivel Európának napjainkban kell szembesülnie.
A Covid-járvány kellős közepén figyelmeztettek először a szakemberek, hogy az internet a számtalan előnye mellett veszélyeket is a rejt a felhasználóknak.
A bűnözők a valós élethez hasonlóan a kibertérben is megpróbálják megtéveszteni az embereket, hogy ezzel bevételre tegyenek szert.
A személyes találkozás hiánya és az internet nyújtotta anonimitás jelentősen megkönnyíti a csalók munkáját. Az esetek egy részében közvetlenül az anyagi javak, más esetekben bankkártya vagy online banki adatok megszerzése a cél.
Napjainkra már csúcsra jár a kiberbűnözés. Most a rendőrség tapasztalatai alapján sorra vesszük a legjellemzőbb online csalásokat.
Az internetes társkeresőknek, randioldalaknak, appoknak és általában a közösségi oldalaknak köszönhetően a lehetőségek szélesre nyíltak a társat keresők előtt. A bűnözők is felismerték az ebben rejlő lehetőségeket. A csalók jellemzően az online párkereső oldalakon nézik ki célpontjaikat, de néha a közösségi oldalakon vagy e-mailben veszik fel a kapcsolatot.
Befektetési és kriptovalutákkal kapcsolatos csalások
Hatalmas nyereséggel és gyorsan megtérülő befektetéssel kecsegető ajánlatokkal találkozhat a felhasználó a közösségi oldalakon küldött üzenetekben vagy e-mailekben, esetleg online hirdetésekben, felugró ablakokban.
Az ajánlatok külföldi, vissza nem térő lehetőségekről, nyersanyagokról, értékpapírokról, kötvényekről, de leginkább a kriptovalutákról szólnak.
A korábbi (sosem volt) hozamokat bemutatva próbálják meggyőzni a felhasználót, hogy éljen a csak rövid ideig elérhető lehetősséggel.
Sok esetben az online ismerős a saját pozitív példáján keresztül próbálja rávenni a kiszemelt áldozatot a befektetésre.
Az ajánlatok mögött komoly szervezett bűnözői hálózatok állnak, akik teljes mértékben elhitetik az áldozatokkal, hogy egy valódi és legális befektetési tevékenységet végeznek.
Ehhez weboldalakat hoznak létre, többek között a korábbi „hozamok” bemutatására és az ügyfélnek befektetéseinek ellenőrzésére, illetve telefonos és e-mailes ügyfélszolgálatot működtetnek.
A pénzmozgás azonban csak egyirányú, a befektetett összeget a számlán lévő virtuális nyereség ellenére soha nem kapja meg az ügyfél.
Üzletilevél-csalás
Vezetői vagy üzleti e-mail címmel elkövetett csalás az, ha egy cég pénzügyi ügyintézőjét valamilyen trükk alkalmazásával hamis számla kifizetésére vagy a cég számlájáról történő pénzátutalásra veszik rá.
A csalók a cég magas szintű vezetőjeként telefonon felhívják az alkalmazottat, vagy e-mailt küldenek neki.
Gyakran használják a 'titoktartás', 'a cég bízik Önben!', illetve a 'jelenleg nem vagyok elérhető' kifejezéseket.
Azt mondják, hogy a részletes instrukciókat később tudatják vele, vagy egy harmadik személy küldi e-mailben.
A kapott instrukcióknak megfelelően az ügyintéző a pénzt a csalók által kezelt bankszámlára utalja.
Nyereményjáték-csalások
Az online nyereményjáték-csalásokkal a közösségi oldalakon keresztül küldött üzenetekben vagy e-mailekben, esetleg felugró ablakokon keresztül találkozhat a felhasználó. A csalók célja, hogy a felhasználótól pénzt csaljanak ki vagy megszerezzék a bankkártyájának vagy a netbankjának belépési adatait. Az elkövetők azzal keresik meg a kiszemelt áldozatot, hogy valamilyen nyereményjátékon nyert, de a nyeremény véglegesítéshez szükség van arra, hogy feltöltse egy telefonkártya egyenlegét vagy egy meghatározott kódot SMS-ben küldjön el egy telefonszámra (ez szintén egyenleget tölt fel a küldő számlájának terhére). Az is előfordul, hogy a nyeremény (például mobiltelefon, játékkonzol) átvételéhez egy kisebb összeget kell átutalni szállítási vagy kezelési díj címén. Más esetekben nem a díj átutalását kérik, hanem a bankkártyaadatokat, azzal, hogy arról vonják le a díjat. Ez utóbbi esetben nemcsak a jelzett összeget, hanem akár a teljes egyenleget is elkölthetik.
Borítókép: Konferencia a kibertérben elkövetett csalásoktól (Forrás: NVSZ)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.