Csák János L. Simon László menesztéséről: Be kell tartani a törvényeket

Az állami intézmények vezetőitől különösen elvárható, hogy maradéktalanul tartsák be az Országgyűlés által meghozott törvényeket – mondta a a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának leváltásával kapcsolatban Csák János a Magyar Demokrata hetilapnak. A kulturális és innovációs miniszter az interjúban kifejtette: változott a világ megítélése a magyar családpolitikáról, Japánban és Dél-Koreában különösen nagy érdeklődés kíséri a magyar kormány intézkedéseit.

A családtámogatási rendszer pillérei

A rendszer első pillére, hogy fedél legyen a családok feje fölött, a második, hogy a gyermekek érkezése ne okozzon aránytalan csökkenést a jövedelmekben a gyermektelen háztartásokhoz képest, a harmadik, hogy a házaspárok szabadon választhassanak, visszatérnek-e a munkahelyre vagy otthon maradnak. Az új rendszer a gyermeket vállaló családoknak jóval nagyobb összegeket irányoz elő a lakáshoz jutáshoz; 15, 30 és 50 millió forintos kedvezményes otthonteremtési hitelre számíthatnak. 

Mi egy életigenlő társadalomban hiszünk. Ezt az országot, ezt a területet, a Kárpát-medencét az őseink be tudták népesíteni. Ezeregyszáz éve itt vagyunk. Micsoda nemzedék lennénk mi, ha ezt az örökséget nem tudnánk megőrizni a következő nemzedékek számára?

– fogalmazott. Közölte, 2010 óta 1,2-ről 1,52-re, a Covid előtt 1,59-re nőtt a termékenységi mutató. A legfontosabb cél fenntartani ezt a dinamikát, mert, mint fogalmazott, azok a nemzetek, amelyek nem tudják meghatározni a saját identitásukat, és nem képesek arra, hogy cselekvőképesen tartsák magukat, hátrányban lesznek. Nekünk, magyaroknak nagyon erőteljes identitásunk van.

A tárcavezető kiemelte: változott a világ megítélése a magyar családpolitikáról. Hozzátette, a transzatlanti világban a leghangosabbak szerint a család idejétmúlt dolog, pedig nem ismeretes olyan sikeres társadalomgazdasági rendszer, ami nem a családokra épül, kiemelve, hogy még ezekben az országokban is elég nagy az érdeklődés a magyar családtámogatási rendszer iránt. Elmondta, 

Japánban és Dél-Koreában különösen nagy figyelemmel kísérik a magyar kormány intézkedéseit. 

Hangsúlyozta, 2010 óta a széles értelemben vett magyar kultúra világában nagyszerű időszak van mögöttünk. Kiemelte a színházak támogatását, a Lázár Ervin-programot, a budapesti, vidéki színházak, játszóhelyek újjáépítését, hozzátéve, ebbe a sorba tartozik a zenei anyanyelv támogatása, az operától kezdve a népzenéig, a Hagyományok Házától a Zeneakadémiáig. 

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójától elvárható a törvények betartása

A miniszter a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának leváltásával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az állami intézmények vezetőitől különösen elvárható, hogy maradéktalanul tartsák be az Országgyűlés által meghozott törvényeket. 

A tudományirányítás intézményrendszerével kapcsolatban elmondta, a Fidesz-kormányzat 2010 óta tudatos új struktúraépítésbe kezdett mind az egyetemi, mind a kutatási és az innovációs szférában, a Neumann János-terv alapján arra törekedve, hogy az egyetemek, kutatóhelyek, vállalatok, a finanszírozó állam és a magántőke között szerves együttműködés jöjjön létre. A kormány az átalakult egyetemeknél több mint két és félszeresére emelte a finanszírozást, de szigorú követelményeket is támasztott – tette hozzá. A Magyar Tudományos Akadémiával kapcsolatban kiemelte: az 1947-es kommunista hatalomátvétellel az egyetemeken nemzetközileg elfogadott tudományos szabadság ellenében mindenféle funkciókat összekevertek, hozzátéve, a magyar kutatási hálózat néhány éve ezért került ki az MTA-ból. Hozzátette, mostanra 

külföldi kutatókat, oktatókat is ide tudunk vonzani, megszüntetjük a mesterséges akadályokat, és erősítjük azokat a műhelyeket, ahol világszínvonalú kutatások folyhatnak magyar és külföldi tudósok részvételével.

Csák János szerint változás történt a korábbi évtizedekre jellemző agyelszívás területén, és most már agybeszívást is mondhatunk a világban az elméleti és gyakorlati tudással rendelkezőkért folytatott versenyben. Hozzátette, ma már nincs olyan jelentős kutatás, ami egyetlen országban történik, és számos projektben prominens helyet foglalnak el magyar kutatók. A hazai egyetemek átalakításával kapcsolatban Csák János hangsúlyozta, a kormány célja, hogy 

a hallgatók versenyképesebb, a munkaerőpiacon is értékesebb képzésben részesüljenek. 

Emlékeztetett, négy éve kezdődött az új struktúra ismertetése, és az akadémiai szabadság jogával élve a szenátusok az egyetemeken eldönthették, melyik útra lépnek; a többség az új formát választotta. Az egyetemeknek a kuratóriumok megalakulásával felelős irányítói lettek, így ki lehetett alakítani az állam és az egyetemek közötti, 25 évre szóló szerződést. Csák János kiemelte, hogy az egyetemi felvételihez szükséges átlagpontszám idén 2022-hez képest három százalékkal nőtt, és egyre több magyar egyetem van a világ élvonalában, ami komoly eredmény. Hozzátette, tíz éve a teljes magyar egyetemi rendszerben tízezer külföldi hallgató tanult, most negyvenötezer, ezzel a világban az első 10-12-ben vagyunk.

Borítókép: Csák János miniszter (Forrás: Facebook/Csák János)