„Adj vért, és ments meg három életet!” – olvasható a Fidesz felhívásában, melyet a véradók napja alkalmából tett közzé a párt a saját közösségi oldalán. A nagyobbik kormánypárt arra hívja fel a figyelmet, hogy
Magyarországon naponta 1600-1800 véradó szükséges a biztonságos vérellátáshoz.
A november 27-i véradás napja alkalmából Bildó Judit helyettes államtitkár a 35. Véradók napja központi ünnepségén úgy fogalmazott, a véradás életet menthet, az adományozók segítsége milliók számára ad reményt az életre és a jövőre.
Életmentés másként
Az államtitkár hangsúlyozta, egyetlen véradással több életet lehet megmenteni, és ezzel hozzájárulhatunk a közösség egészségéhez és az erőforrások fenntartásához. Nemes Nagy Zsuzsanna, az Országos Vérellátó Szolgálat regionális igazgató főorvosa az eseményen arról beszélt,
a véradók adománya betegek ezreinek életét menti meg: életveszélyes helyzeteket segít átvészelni, a beteg emberek számára gyógyulást, jobb életminőséget jelent.
– A vérkészítmények biztonsága a sokszoros véradókkal kezdődik, akik szabad akaratukból, önzetlenül és rendszeresen adnak vért. Aki vért ad, az nemcsak önmagára gondol, az ténylegesen segít más embereken, és ezért nem vár viszonzást – tette hozzá.
A Magyar Vöröskereszt 1939 óta toborozza az önkéntes véradókat Magyarországon, 2000 óta az Országos Vérellátó Központtal közösen, hogy hozzájáruljon a biztonságos vérkészlet fenntartásához, amihez mintegy 270 ezer véradó segíti hozzá.
Ki adhat vért?
A Véradás.hu tájékoztatása szerint naponta mintegy 1600-1800 véradót kell toborozniuk, hogy biztonságos vérkészlet álljon rendelkezésre a műtétekhez, a baleseti sérültek ellátásához, a vérkészítményekre, transzfúzióra szoruló betegek ellátásához.
Egyetlen véradással – 450 ml – három betegen segíthet a véradó: a levett vérből plazmakészítmény, vörösvérsejt- és vérlemezke-koncentrátum készül. A véradás a véradó egészségét is szolgálja, hiszen a kötelező tesztek elvégzése után nemcsak a vércsoportját ismerheti meg, a szűrővizsgálat kiterjed a HIV, a hepatitisz-B, a hepatitisz-C, a szifilisz kimutatására is
– olvasható a honlapon. Mint írják, véradó lehet mindenki, aki egészségesnek érzi magát, 18–65 év közötti, testsúlya pedig meghaladja az ötven kilogrammot. Hangsúlyozzák, a véradást minden esetben egy orvosi vizsgálat előzi meg, ahol a vizsgálóorvos dönti el, hogy adhat-e vért a jelentkező.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összeállításából kiderül: miközben a Föld népessége már átlépte a nyolcmilliárdot, évente csupán közel 120 millió véradás történik. Mint írják,
az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján több mint 118 millió véradást folytatnak le a donorok világszerte, amelyek közel negyven százaléka a magas jövedelmű országokból származik.
Nagyságrendileg 13 300 vérközpontot tartanak nyilván 169 országban, amelyek összesen 106 millió véradást regisztrálnak évente. Továbbá átlagosan a férfiak a donáció kétharmadát adják, míg a nők a 33 százalékát, azonban az arány jelentősen változik az egyes országok esetében. A WHO-nak 113 ország biztosított ilyen jellegű információkat, amelyből 15 esetben a nők részvétele kevesebb mint tíz százalékos volt. A magas jövedelmű országokban átlagosan 31,5 véradás történik ezer lakosonként, a skála másik végén lévő alacsony jövedelmű országokban ez az érték mindösszesen öt. A WHO adatai alapján
79 országban átlagosan a véradás több mint kilencven százalékát önkéntes programokon keresztül hajtják végre, és 2018 és 2008 között 10,7 millióval több ilyen véradás valósult meg a világon.
Míg az Európai Vérellátó Szövetség (EBA) összesen 25 országban van jelen, és közvetetten több mint 15 millió donorral állnak kapcsolatban, Magyarországon az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) látja el a véradással kapcsolatos tevékenységet.
Az OVSZ elmondása alapján munkanapokon hatvan-hetven, évente nagyságrendileg 15 ezer helyszínen biztosítanak véradásra lehetőséget hazánkban.
A nemek között minimális eltérés van a véradásban, miközben a férfi donorok maximum öt, addig a nők legfeljebb négyszer adhatnak vért egy év leforgása alatt.
Az összeállításból az is kiderül, a vérnek az életmentésen túl gazdasági értéke is van: a 15 legnagyobb vért exportáló országban az emberi és állati vér összesített kereskedelmi értéke 2022-ben megközelítette az 5,5 milliárd dollárt. Az első ezen a piacon is az Egyesült Államok, a top tíz országok között nyolc európai állam található.
Magyarország a világ 15. legnagyobb exportőrének számít, ráadásul a listában szereplő országok között hazánk a negyedik leggyorsabb bővülést tudta felmutatni.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)
