A munkavállalók jelentős részének, akár másfél millió alkalmazottnak emelkedhet decemberben és januárban a fizetése a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének hatására. Decembertől a legkisebb kereset 15 százalékkal nő, a középfokú végzettséghez kötött kötelező legkisebb bér pedig tíz százalékkal.
A Mandiner annak járt utána, hogy az év vége közeledtével milyen béremelésre számíthatnak azok, akik többet keresnek, mint a kötelező legkisebb keresetek. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése a munkavállalók 20-25 százalékának immár garantált fizetésemelést jelent, ráadásul a szokásos januári emelés helyett már decemberben a magasabb fizetésért dolgoznak.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ma több mint 4,7 millióan dolgoznak teljes- és részmunkaidőben, vagy alkalmi jelleggel. A minimálbér közvetlenül kevés munkavállalót érint, 250-300 ezer főt, vagyis a foglalkoztatottak mindössze öt-hat százalékát. Ráadásul közülük sokan úgy vannak minimálbérre bejelentve, hogy a valójában zsebbe, vagyis feketén kapják jövedelmük egy részét.
Mint arról a Magyar Nemzet is írt, az emelésnek komoly gazdasági hatása van, a megállapodás megkötését követően a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Czomba Sándor arról beszélt: Az infláció letörésére tett idei intézkedések után a gazdaság erősítésére kell koncentrálni, így ebből a szempontból is fontos ez a megállapodás, illetve az a szándék, hogy a következő időszakban a reálkeresetek a gazdaság teljesítőképességének függvényében évről évre folyamatosan emelkedjenek.
Ugyan kevés alkalmazott dolgozik a minimálbér összegéért, emelése kedvezően hat a munkaerőpiacra, mivel a magasabb összegnek köszönhetően az érintettek bevételének egy része kikerül a szürke zónából.
A Mandiner cikke emlékeztet, a garantált bérminimum emelése már komoly bértorlódást okoz, ezzel pedig további több százezer munkavállaló fizetése nőhet, ellenkező esetben komoly következményekkel járó bérfeszültség alakulna ki. Minél nagyobb mértékű a bérminimum emelése, annál több dolgozó fizetését kell rendezniük a vállalkozásoknak. Idén azokat érinti közvetve a bérminimum változása, akik bruttó 294 600 forintnál többet keresnek, de fizetésük nem éri el, vagy éppen csak meghaladja a tíz százalékkal megemelkedő összeget, vagyis a 324 ezer forintot. Emellett azoknak a dolgozóknak a bérét is korrigálni kell, akik a bérminimum-emelés után már csak párezer forinttal keresnének többet annak decembertől érvényes összegénél.
A bérfelzárkózás valószínűleg majd csak 2025-ben kaphat újra erőre, az állami vállalatoknál és a versenyszférában is a minimálbér-megállapodás megkötése után vesznek lendületet a bérrendezések. A legtöbb piaci szereplő a Mandiner cikke szerint visszafogott béremelést tervez, várhatóan 2024-ben nem nőnek két számjegyű mértékben a fizetések. Ez ugyanakkor nem vezet a reálkeresetek további csökkenéséhez, mivel tavaly és az idén inflációt elérő, vagy azt meghaladó mértékben nőttek a bérek. Egy számjegyű béremeléssel ugyanakkor érdemi reálbér-emelkedés sem várható jövőre.
A Mandiner információi szerint az állami cégek közül a postánál ugyanakkor már megkötötték az alkut, a villamosenergia-szektorban is már elkezdődtek az egyeztetések. A MÁV-Volán csoportnál, mint legnagyobb állami közszolgáltató vállalatnál is lezajlott az első egyeztetési forduló. A munkáltató egyelőre még nem tett javaslatot a bérrendezés mértékére, a munkavállalói oldal pedig 15-17 százalékos béremelést vár.
A versenyszférában is napirenden van a béremelés, ugyanakkor a legtöbb vállalkozás hagyományosan nem januártól szokott bért emelni, hanem a bevett gyakorlat szerint az új üzleti évhez kötődnek a korrekciók, vagyis a legtöbb érintett májustól kaphat emelt fizetést.
