A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának tagjai (kivéve Magyar Szakszervezeti Szövetség), valamint a kormány a múlt heti megállapodásnak megfelelően a mai napon hivatalosan is aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérnövelési ajánlásról szóló megállapodást – olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közleményében.
A munkaadók és munkavállalók megegyezésének köszönhetően december 1. napjától a minimálbér havi bruttó összege 266 800 forintra, a garantált bérminimum havi bruttó összege 326 000 forintra emelkedik. Ezzel 2010-hez képest a legkisebb kötelező keresetek már több mint 3,5-szeresükre nőnek, hiszen 2010-ben a minimálbér 73 500 forintot, a garantált bérminimum 89 500 forint tett ki.
A minimálbér és garantált bérminimum összegének jelentős, 15 százalékos, illetve 10 százalékos emelése nagymértékben hozzájárul a családok megvédéséhez, a reálkeresetek növeléséhez. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által aláírt megállapodás ennek megfelelően is hangsúlyozza, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum két számjegyű emelése szociális indíttatású, célja, hogy folytatódjon a legalacsonyabb keresetűek bérének felzárkózása.
A felek által aláírt dokumentum ajánlásként fogalmazza meg, hogy a vállalkozások az általános béremelés során – figyelembe véve a 2024-re prognosztizált inflációt – törekedjenek a bérek reálértékének növelésére.
A megállapodás mindezek mellett azt is rögzíti, hogy a felek tárgyalást kezdenek a minimális bérek rendszere megújításának olyan irányú koncepciójáról, amellyel a kötelező legkisebb bérek hosszú távon megőrizhetik vásárlóerejüket, valamint azt, hogy a felek elkötelezettek a kollektív szerződéskötés ösztönzésében. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár a megállapodás kapcsán kiemelte, hogy az aláírás egy rendkívül aktív és hosszú tárgyalássorozatot zár le, amelyben mindkét félnek komoly engedményeket kellett tennie, hogy a végső döntés megszülethessen. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának az éve. A kormány továbbra is mindent meg fog tenni a háború és a szankciók okozta negatív hatások ellensúlyozása, a családok megvédése, a magyar gazdaság megerősítése és a hazai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében. A kormány célja ugyanis az, hogy az infláció visszaszorítását követően is fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a családok fizetése egyre többet érjen. A növekvő reálbér mellett ismét bővülhet a fogyasztás, ami hozzájárul a gazdasági növekedés helyreállításához – áll a GFM közeményében.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Észak-Magyarország/Vajda János)
