Pozitív irányba mozdultunk el, de sok még a kormány feladata – mondta a Világgazdaságnak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki a minimálbér-tárgyalásokat értékelte. A tárcavezető szerint eredményes napokon vagyunk túl.
A tárgyalásokon a tárcavezető is részt vett, ezzel kapcsolatban a lapnak úgy nyilatkozott: – Nagyon fontosnak tartottam, hogy eloszlassunk a felekben minden bizonytalanságot, és mielőbb létrejöjjön a megegyezés. A tárgyalások az együttműködés jegyében teltek, ahol mindenki megosztotta az álláspontját. Igaz, voltak véleménykülönbségek, de a végére szinte az összes szervezet meg tudott egyezni. Egy szervezet volt, amelyik nem írta alá a megállapodást, a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Esetükben nem lehet kizárni, hogy politikai okokból döntöttek így.
Kitért arra is, hogy szeptembertől a reálbérek már emelkedhettek, köszönhetően annak, hogy a kormány visszaszorítja az inflációt, ezt segítheti tovább a decemberi jelentős mértékű emelés.
Az év végével a minimálbér 15 százalékkal 266 800 forintra, a garantált bérminimum pedig tíz százalékkal 326 ezer forintra emelkedik.
Emlékeztetett: 2010-ben 73 500 forint volt a minimálbér és 89 500 forint a garantált bérminimum. Tehát decembertől egy minimálbért vagy garantált bérminimumot kereső is 3,5-szer többet vihet haza, mint a Gyurcsány-korszakban.
Ez már a harmadik pozitív eredmény a gazdaság szempontjából – tette hozzá, majd sorolta: az inflációt már októberben egy számjegyűre szorította a kormány a decemberi vállaláshoz képest, a GDP a harmadik negyedévben negyedéves bázison már növekedésnek indult, amivel Magyarország Európában a legnagyobb növekedést felmutató országok között van,
most pedig a bérek jelentős növekedéséről született megállapodás, ami azért nagy dolog, mert arra, hogy már decemberben emelkedjen a minimálbér, emlékeim szerint nem volt példa
– fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy 2023 az infláció csökkentése, 2024 pedig a növekedés helyreállításának éve, végső soron ehhez járul hozzá a mai megállapodás is. – De még ennél is fontosabb, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével hozzájáruljunk a magyar családok megvédéséhez – mondta.
A jövő évi kilátásokkal kapcsolatban kijelentette: pozitív irányba mozdultunk el, de sok még a kormány feladata. Többek közt tovább kell javítani a magyar vállalkozások versenyképességét. A növekedés helyreállításának ugyanakkor van egy akadálya, ez pedig a növekvő pozitív reálkamat, amely a magas inflációt meghaladó jegybanki kamat miatt állt elő. Sajnos ez visszatartja a lakosságot a fogyasztástól és a vállalkozókat a beruházásoktól, mindez pedig súlyosan roncsolja a gazdaság teljesítményét – fejtette ki.
A kormány ettől függetlenül minden eszközével küzd a munkahelyek megvédése és a növekedés helyreállítása érdekében, ezért is döntött például a Széchenyi-kártya-program 2024-es meghosszabbításáról, így a kkv-k jövőre is rendkívül kedvező, a futamidő végéig fix, ötszázalékos kamattal juthatnak hozzá a hitelekhez. Ráadásul szintén a gazdaságot segíti a Bankszövetséggel kötött megállapodás, amelynek alapján a bankok önkéntes kamatplafont alkalmaznak, így a vállalkozások és a lakosok is a korábbiakhoz képest sokkal alacsonyabb kamat mellett juthatnak hitelekhez. Ez akár több milliárd forintos megtakarítást is jelenthet a számukra – mondta Nagy Márton.
Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán)
