A kormány korábban teljesítette a vállalását, már októberre egy számjegyűre csökkentette az inflációt – idézi a Gazdaságfejlesztési Minisztérim közleménye Nagy Mártont.
A gazdaságfejlesztési miniszter a KSH adatait értékelve megállapította, hogy a háború, a szankciók és a multik árspekulációja az egekbe lökte az inflációt, amely olyan mértéket ért el, amely túlmutatott a jegybank eszköztárán. A családok, a munkahelyek és a gazdaság megvédése érdekében ezért a kormány átvette az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét.
Orbán Viktor miniszterelnök világos célt tűzött ki a kormány elé: először le kell törni, majd 2023 végéig egy számjegyűre kell csökkenteni az inflációt. Az áremelkedés megfékezése érdekében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium számos eszközt és intézkedést kidolgozott, így a kormány többek közt bevezette a kötelező akciózást és az online árfigyelő rendszert.
A célzott intézkedések eredményesek voltak, a KSH adatai alapján már októberben 9,9 százalékra csökkent az infláció mértéke, ráadásul a nyugdíjas fogyasztóiár-index még kedvezőbb, 9,1 százalékos szintre süllyedt. Ezzel tehát a kormány lebirkózta, és egy számjegyűre csökkentette az inflációt, idő előtt teljesítve korábbi vállalását
– állapította meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
A KSH jelentése alapján külön eredmény, hogy az előző hónaphoz mérten az árak kismértékű, 0,1 százalékos csökkenése volt megfigyelhető. 0,1 százalékkal csökkent az élelmiszerek és 0,3 százalékkal a háztartási energia ára. Emellett a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Ásványolaj-szövetség egyeztetéseinek eredményeképpen régiós szinten is versenyképesebb üzemanyagárak alakultak ki. Ezt igazolják vissza a KSH adatai, hiszen szeptemberhez képest a járműüzemanyagok ára 3,8 százalékot csökkent, hozzájárulva az infláció érdemi mérséklődéséhez.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kormány infláció elleni harca végül tehát beérett: az intézkedések januárban megállították az infláció további emelkedését, ezt követően pedig egyre nagyobb ütemben, egyre dinamikusabban csökkentették az infláció mértékét. Ennek köszönhetően jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, azaz a korábbi évekhez hasonlóan egyre többet érhet a családok fizetése. A kormány célja, hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal nőhessenek, egyúttal a fogyasztás bővüléséhez is hozzájárulhat.
Nagy Márton hozzátette, hogy 2023 az infláció letörésének, 2024 pedig a növekedés helyreállításának az éve. Így az infláció csökkenésével párhuzamosan – amely év végére hat-hét százalékra csökkenhet, jövőre pedig öt-hat százalékot érhet el – a kormány egyre inkább a gazdasági növekedés helyreállítását szolgáló intézkedéseket helyezi előtérbe.
Az idei nullaszázalékos növekedést követően a kormány jövőre újra dinamikus pályára állítja a gazdasági növekedést, így az visszatérhet a korábbi években megszokott négyszázalékos, illetve afeletti növekedési ütemhez
– hangsúlyozza a közlemény.
Ezekre jó példa a kormány legutóbbi döntése, miszerint a kkv-k 2024-ben is rendkívül kedvező feltételek mellett, a futamidő végéig fix, ötszázalékos kamattal érhetik el a Széchenyi-kártya-program termékeit. Ezt segíti elő a bankok által alkalmazott önkéntes kamatplafon is, amely a Bankszövetséggel kötött megállapodásnak köszönhetőn a korábbiaknál lényegesen kedvezőbb – jelenleg 11,5 százalékos – kamatozású hitelekkel segíti a vállalkozásokat. Mindemellett a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram is jelentős mértékben járul hozzá a vállalkozások helyzetének javításához, az ezermilliárd forintos keretből már több mint 850 milliárd forintot ér el a leszerződött hitelek állománya, míg a folyósítások értéke megközelíti a 650 milliárd forintot.
Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán)
