Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a harmadik negyedévben a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest azonban a gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal nőtt, így véget ért a recesszió.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelezte azt is, hogy éves alapon a gazdasági teljesítmény visszaesésében az ipar és a piaci szolgáltatások, utóbbin belül főként a kereskedelem, illetve a tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység visszaesése játszotta a legnagyobb szerepet. A csökkenést a mezőgazdaság jó teljesítménye mérsékelte. A szolgáltatások hozzáadott értékének mérséklődését részben ellensúlyozta a humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ág jelentős növekedése.
– A magyar gazdaság visszatért a növekedés pályára. Véget ért a technikai recesszió Magyarországon. A gazdaság a háborús és szankciós válság ellenére is növekedési pályára állt. A jó teljesítményt segíti, hogy a kormány letörte az inflációt. A reálbérek újra növekednek, a mezőgazdaság, az ipar és az export az európai gazdaság gyengélkedése ellenére is erősödni tudott – reagált az adatokra Varga Mihály a közösségi oldalán. A pénzügyminiszter jelezte, hogy uniós összehasonlításban a magyar gazdaság továbbra is előbb jár a kilábalást tekintve: a járvány előtti szintet már öt százalékkal múlja fölül, míg az uniós átlag 3,5 százalékon áll. – Azzal számolunk, hogy a következő években tartósan és magas ütemben növekedhet a magyar gazdaság – tette hozzá Varga Mihály.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is értékelte a friss számokat. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a háború, a káros szankciók és a multik nyerészkedése súlyos veszteségeket okoztak a magyar gazdaság egészének, beleértve a vállalkozásokat és a családokat is. Az energiaárak, az infláció és a kamatok is az egekbe emelkedtek, így a kereslet is jelentősen csökkent.
– A kormány beavatkozása nélkül ebben a helyzetben családok és vállalkozások mentek volna tönkre, ezért vállaltuk, hogy megvédjük a munkahelyeket, a gazdaságot és egy számjegyűre csökkentjük az inflációt, így 2023 az inflációcsökkentés, 2024 pedig a növekedés helyreállításának az éve – ismertette.
A miniszter kiemelte, hogy a kedvező negyedéves növekedés mellett, éves alapon még 0,3 százalékos csökkenés látható. Így komoly feladat áll a kormány
előtt, hogy helyreállítsa a növekedést. Az állam azonban eddig sem volt tétlen, ez köszönhet vissza a rendkívül pozitív negyedéves alapú adatokban is.
A kormány többek közt bevezette a kamatstopot, emellett a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, a Baross Gábor tőkeprogram és a Széchenyi-kártya program államilag támogatott, célzott hitelei összesen legalább 1,5 százalékot tesznek hozzá a GDP-hez.
Nagy Márton szerint a gazdasági növekedéshez a kereslet élénkülése is hozzájárulhat a jövőben, hiszen jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, azaz a korábbi évekhez hasonlóan egyre többet érhet a családok fizetése.
A kormány célja, hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre négy-öt százalékkal nőhessenek, amely egyúttal a fogyasztás bővüléséhez is hozzájárulhat. Kiemelte, a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról a tárgyalások a héten folytatódnak a munkáltatói a munkavállalói oldal között. Jó esély mutatkozik arra, hogy a legkisebb keresetek emelésére már idén decemberben sor kerüljön, az emelés mértéke pedig tizenöt, illetve tíz százalékot érjen el, ezzel is lökést adva a keresletnek és a fogyasztásnak.
A miniszter szerint a növekedés helyreállásának jelenleg egy akadálya van: a növekvő pozitív reálkamat, amely a magas, inflációt meghaladó jegybanki kamat miatt állt elő. Meglátása szerint a magas kamatok egyrészt visszatartják a lakosságot a fogyasztástól, másrészt visszatartják a vállalkozókat, hogy beruházzanak és fejlesszenek, mindez súlyosan roncsolja a versenyképességet és a teljesítményt is.
A miniszter külön kiemelte, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium tízpontos javaslatot dolgozott ki annak érdekében, hogy tovább emelkedhessen a
foglalkoztatottság, jelentősen növekedjen a GDP és tovább erősödjön hazánk versenyképessége, valamint találkozási pont szerepe a keleti és nyugati high-tech technológia és tőke között. A cél, hogy Magyarországon 2030-ra a feldolgozóipar elérje a GDP harminc százalékát, a logisztikai ágazat pedig tíz százalékot adjon hozzá, mindezeknek köszönhetően pedig hazánk elérje az uniós fejlettség kilencven százalékát.
