Elfogadta a gazdasági bizottság a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának éves beszámolóját

Az SZTFH részletesen beszámolt a tavaly elért eredményeikről, melyet a szerencsejáték-szervezésen, a dohányügyön, a földtan és bányászaton, a kibervédelmen, a bírósági végrehajtók és a felszámolói szervezetrendszer hatékonyságán, valamint a Koncessziós Tanácson belül értek el.

20230531 Budapest Kiberkoalició konferencia Fotó: Kallus György A képen: az SZTFH, a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ), a Vodafone, a 4iG Nyrt. és a Yettel Magyarország Zrt. képviselői. Fotó: KALLUS GYORGY

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfői ülésén elfogadta a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnökének, Biró Marcellnek a hatóság 2022. évi tevékenységét bemutató beszámolóját – olvasható a hatóság közleményében.

Az SZTFH azzal a céllal jött létre, hogy stabil és kiszámítható működési és szabályozási környezetet teremtsen olyan nemzetgazdasági szempontból kiemelt ágazatok számára, mint a szerencsejáték-szervezés, a dohányügy, a földtan és bányászat, valamint a kibervédelem.

Ezen túlmenően feladata a bírósági végrehajtók és a felszámolói szervezetrendszer hatékony működésének biztosítása. A hatóság keretein belül működik a Koncessziós Tanács is, melynek feladata az egységes állami koncessziós joggyakorlat kialakítása.

A hatóság feladatkörébe tartozó egyes területek nemzetgazdasági szempontból jelentős szerepet töltenek be, 

hiszen az itt működő, jellemzően magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások éves szinten több mint 2000 milliárd forint árbevételt realizálnak, miközben mintegy 50 ezer főnek kínálnak munkahelyet, így közvetetten közel 100-150 ezer ember megélhetését biztosítják.

Az állami adóbevételek szempontjából kiemelten fontos az SZTFH által felügyelt ágazatok stabil működése, hiszen a központi költségvetésnek éves szinten összesen közel 1000 milliárd forint adó- és járulékbevétele származik az SZTFH által felügyelt tevékenységekből. Az SZTFH tavaly 41 hatósági rendeletet adott ki és több mint 17 ezer hatósági ellenőrzést folytatott le a szerencsejáték-szervezéssel, a dohány-kiskereskedelemmel, valamint a bányafelügyeleti tevékenységgel összefüggésben.

2023. január 1-jétől megnyílt a lehetőség a piaci szereplők számára a távszerencsejáték-engedélyezés iránti kérelem benyújtására, mivel a távszerencsejáték az úgynevezett liberalizált szerencsejátékok körébe került, 

ezáltal megszűnt az állami játékszervező távszerencsejáték-szervezésre vonatkozó monopóliuma.

Az új szerencsejáték-szabályozási rendszer célja, hogy az adóztatási lehetőség megteremtése mellett a játékosvédelmi garanciákat is beépítse az online szerencsejáték-piac működésébe – mondta az SZTFH elnöke.

Az illegális online szerencsejátékok elleni küzdelemben három eszközünk van: az illegális játékszervező oldalak hozzáférhetetlenné tétele, a pénzforgalmi blokkolás, illetve a büntetőfeljelentés. Ugyanakkor a magyar állammal szemben 2014-től kezdve a tőkeerős multinacionális vállalatok több mint 160 esetben kezdeményeztek eljárást, szeptember 1. óta ez a szám 32. A multik lépésükkel egyértelműen kifejezték, hogy nem kívánnak a legális magyar piac részévé válni – tette hozzá.

Biró Marcell elmondta, hogy 

a hatóság kezdeményezésére az Országgyűlés elfogadta a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényt.

A törvény két célt valósít meg; egyrészt létrehozza a nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszert, az infokommunikációs termékek kiberbiztonsági tanúsítására vonatkozó alapvető szabályokat, másrészt a társadalom és gazdaság működésében jelentős funkciót betöltő gazdasági szereplők, szolgáltatók biztonsági szintjét erősíti azáltal, hogy esetükben kiberbiztonsági követelményrendszert állít fel és rögzíti a követelmények betartatásához szükséges felügyeleti intézkedéseket.

A bevezetés megfelelő felkészülési időt biztosítva 2024 közepére várható, amellyel Magyarország lehet az EU-ban az első olyan tagállam, ahol megszületik a kibertanúsításhoz szükséges teljes jogi szabályozási környezet.

– hangsúlyozta az elnök.

A bírósági végrehajtással kapcsolatban arról beszélt, hogy a hatóság három szempontot kíván érvényesíteni a végrehajtói munkával kapcsolatban: 

legyen jogszerű, szakszerű és empatikus.

– Zéró toleranciát hirdettünk a szabályszegőkkel szemben. A végrehajtói szakma jogi hivatásrenddé válása érdekében a végrehajtóknak 2022 végéig jogi végzettséget kellett szerezniük, ennek alapján megszüntettük valamennyi olyan végrehajtó megbízatását, aki ennek a feltételnek nem felelt meg.  A szakmai megújulás részeként az SZTFH eddig összesen 59 új végrehajtót nevezett ki – jelezte. 

Beszámolójában az elnök kiemelte, hogy 2022-ben a hatóság új területekkel bővült: a korábbi Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat január 1-jei hatállyal beolvadt az intézménybe, valamint öt kormányhivatal bányászati osztálya integrálódott. A bányászat közel 10 ezer család számára munkát biztosító és évente mintegy 100-150 milliárd forint bruttó hozzáadott értéket előállító nemzetgazdasági ágazat, melynek területén a hatósági munka pozitív hatással lehet az ipari termelésre, a munkaerő- és ingatlanpiacra, valamint az ellátásbiztonságra. 

Az az ország, amelyik a saját maga által felhasznált nyersanyag nagyobb részét önállóan tudja kitermelni, hatalmas versenyelőnyre tesz szert és nagyobb biztonságba kerül, védve ezzel szuverenitását is.

– érvelt a terület fontosságáról Biró Marcell, a hatóság elnöke.

2022 őszén a jogalkotó a geotermikus energia kinyerésének és energetikai hasznosításának az engedélyezési és felügyeleti hatásköreit teljes egészében a hatóságra bízta. 

A magyar geotermikus potenciál kiaknázásával éves szinten akár 1-1,5 milliárd köbméter földgázmennyiséggel csökkenthető Magyarország importkitettsége azzal, hogy a geotermikus energia 2030-ra akár 30 százalékos részarányt is elérhet a hazai hőmixben.

– emelte ki Biró Marcell.

A dohány-kiskereskedelem felügyeletéről az elnök felidézte, hogy 2013 előtt – egy nehezen átlátható és szabályozható környezetben – több mint 40 ezer olyan kiskereskedelmi egység volt hazánkban, ahol dohányárut lehetett vásárolni. A dohánytermék-kiskereskedelemből származó bevétel jelentős részét a multinacionális vállalatok fölözték le. 

A struktúraváltásnak köszönhetően viszont ma egy jól ellenőrzött rendszerben működik a dohánytermék-kereskedelem. 

A kialakított szerkezet a magyar kisvállalkozók megélhetését, egyúttal a hazai adóbevételek garantálását szolgálja, az elmúlt 10 évben stabilan és jól működött. A dohányzás 20. századi szokás, azonban az iparág 21. századi, tehát egy változó, gyorsan fejlődő ágazat, amely újabb és újabb feltérképezésre váró terméket dob a piacra.

Felelősségünk a piac és a fogyasztók, elsősorban a fiatalkorúak egészségének a védelme ezen a gyorsan változó piacon. Ezért minden védelmi intézkedést erősítünk és támogatunk.

– figyelmeztetett az SZTFH elnöke.

A meghallgatás során Biró Marcell rámutatott: a hatóság tavalyi éve igazolta az önálló szabályozó szervi forma létjogosultságát.

Fontos, hogy a kijelölt szakterületek esetében egy szervezetben összpontosuljon a felügyeleti-hatósági feladatkör, valamint a jogalkotás.

Biró Marcell hangsúlyozta, hogy a hatóságnak lehetősége nyílt arra, hogy a gyakorlati jogalkalmazás során megszerzett tapasztalatok alapján képes legyen késlekedés nélkül alakítani a szabályozási környezeten, és a közérdek szempontjait figyelembe véve reagálni a piaci változásokra.

Az SZTFH elnöke beszámolója végén kiemelte, 

a hatóság indulásakor arra vállalkoztunk, hogy minden erőnkkel, minden rendelkezésünkre álló eszközzel a nemzeti önrendelkezést, a magyar érdeket, a magyar értéket védjük és erősítsük.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Kallus György)