Gulyás Gergely rámutatott, hogy a város által őrzött darab egy kicsit Atlantisz-kincse, az oszmán hódítás özönvize és az utána következő korok hordaléka alól kell kiásni. Úgy vélte, hogy Székesfehérvár méltó ehhez a küldetéshez, komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy a szakemberek a kutatásokat folyamatosan végezhessék, és azért is, hogy méltó módon lehessen bemutatni mindazt, amit a tudomány ki tud halászni a múlt mélységes mély kútjából.
A miniszter kiemelte, hogy az új látogatóközpont a Nagyboldogasszony székesegyház történetét mutatja be, amely a magyar történelem egyik legfontosabb csomópontja: itt állt az ország trónusa, itt koronázták meg királyainkat, az ország és a nemzet egészét jelképező korona jelenlétében esküdtek fel életre-halálra szóló szolgálatukra, itt temették el földi pályafutásuk után királyainkat, hogy az égi hazában is közbenjárhassanak örökségünkért.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a kőtár látogatóközpont és kiállítótér nemcsak méltó módon őrzi az Árpád-ház hagyatékát, de meg is mutatja, hogy mire jutottak az elmúlt évek munkájával a kutatók.
– A modern múzeumpedagógia eszközeinek köszönhetően átérezhető, milyen volt egykor a koronázó bazilika és hogy milyen szerepet játszott közös múltunk alakításában – fűzte hozzá.
A miniszter leszögezte: tovább kell dolgozni azért, hogy a Nagyboldogasszony székesegyház „elmondhassa titkait”, és hogy Szent István király halálának ezeréves évfordulóját, 2038-ban méltó módon ünnepelhesse meg a város és az ország, a nemzet és az egész keresztény világ.
Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester arról beszélt, hogy egyszerre több értéket tudtak megmenteni, hiszen egyrészt az egykori Köztársaság mozi épületében jött létre a látogatóközpont, másrészt az ezeréves köveket, kőfaragványokat méltó módon és biztonságos helyen tudják a jövőben őrizni.
A városvezető megjegyezte, hogy a székesfehérvári nemzeti emlékhely ma romterület, nem lehetséges bemenni a templomba és körbe nézni, imádkozni. Viszont a látogatóközpontot megtekintve, bárki kaphat lelki és szellemi tartalmat, tudást és információt arról, hogy amikor majd belép a koronázó bazilika területére, átérezze, miért is nevezik az ország bölcsőjének – tette hozzá.
Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy az intézmény nemcsak új kiállítótérrel és látogatóközponttal gazdagodott, hanem kutatóbázissal és raktárral is, amely minden tekintetben példaértékű. Jelezte, hogy
a kiállított kövek nem pusztán faragványok a középkorból, azok ezer évvel ezelőtt a Szent István által alapított bazilika alkotóelemei voltak, és így megtestesítik mindazt, ami a magyarságot jelenti, ezért is kapta az állandó tárlat a Solium Regni – Az ország trónusa címet.
A sajtóanyag szerint a 2013-ban a székesfehérvári kihelyezett kormányülésen megálmodott Árpád-ház program eddigi legnagyobb fejlesztése valósult meg. Az épület 400 négyzetméter alapterületű földszintjén az egykori koronázó bazilika bejáratát szimbolizáló, rekonstruált kapun keresztül lehet belépni a kiállítótérbe. A 350 négyzetméteres pinceszinten kaptak helyet az értékes kőanyagok, a második emeleten pedig múzeumpedagógiai foglalkoztató van, valamint a prépostság és a bazilika kutatástörténetét bemutató tárlat látható.
