Minden kultúrnemzetnek van egy Székesfehérvára

Fejér vármegye székhelyén tartott minikonferenciát a Koronázó Bazilika Baráti Társaság, hogy a nemzeti emlékhely méltó formában történő megújítását előkészítsék. Első keresztény királyunk, Szent István temetkezési helyét zarándokhelyként tisztelik a székelyek, csángók, de a felvidéki magyarok is, miközben ezt a helyet jelenlegi állapotáról általánosan romkertnek nevezik.

2023.10.24. Kásler Miklós a Koronázó Bazilika Baráti Társaság minikonferenciáján. Szfvár. Nagy Norbert. Fejér Megyei Hírlap. Fotó: NAGY NORBERT Forrás: Fejér Megyei Hírlap

Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a székesfehérvári minikonferencián Fotó: Nagy Norbert/Fejér Megyei Hírlap 

Kásler Miklós az elhangzottak után így reagált a két előadónak: – A hatalom nem földi, tehát égi eredetű. Földi ember nem gyakorolhatja a hatalom teljességét. Ezt hogyan oldotta fel Szent István? Fölkínálta Máriának, az ég királynőjének az országot. Ezáltal ő az ország reginája lett. Az 1700-as évekig nem patrónát írtak, hanem reginát. És így született a Regnum Marianum. Mivel Szűz Mária nem tölthette itt a mindennapjait, a Szent Koronára ruházta át az isteni akarat földi közvetítését, kiteljesülését. Így nem juthatott a hatalom teljességének birtokába még a király sem. Tehát megosztotta először a nemzet és utána a király között. Addig élhetett a hatalmával, amíg méltányosan viselkedett. Amint méltatlanná vált, elveszítette királyi jogait. Ilyen volt például Orseolo Péter és Salamon – mondta Kásler Miklós, majd folytatta: – Miből épült fel a magyar királyság már Szent László óta? Az autonómiák halmazából! Nem kiirtotta a horvátokat, hanem felemelte társországgá, a szászok először Európában megkapták a teljes, területi, önkormányzati, kulturális autonómiát, és Mátyás ezt kiegészítette személyi autonómiává. A magyar király vagy az erdélyi fejedelem akkor léphetett be Szebenbe, ha ezt a szebeni polgárság megengedte. De sorolhatnám a jász autonómiát, kun autonómiát, székely autonómiát és a királyi városok vagy vármegyék autonómiáját – listázta Kásler professzor a magyar történelmi jog jelentőségét.

A Magyar Nemzet Székesfehérvárral kapcsolatos kérdésére Kásler Miklós a következőt válaszolta: – Székesfehérvár szerepe a magyar történelemben rendkívüli. Csak akkor volt hibátlan a koronázás, ha a Szent Koronával Székesfehérváron az esztergomi érsek koronázta meg. 

Emellett a keresztény államot alapító Szent István a királyi kápolnáját Székesfehérváron építtette meg, ez a Szűz Mária-bazilika, ami egyházi státusát tekintve olyan volt, mint az aacheni dóm a frankok és a németek esetében. A korban szokás volt, hogy a királyok ott temetkeztek, amit ők alapítottak és ez Szent István esetében egyértelműen Székesfehérvár. Utódai közül 15 magyar királyt temettek el Fehérváron 1543-ig, amíg a török el nem foglalta Székesfehérvárt. Székesfehérvár nélkül nincs egyház-, nincs államalapítás. Minden kultúrnemzetnek van Székesfehérvára, nekünk is szükségünk van a nemzeti emlékhely megújítására – hívta fel minden magyar figyelmét Kásler Miklós.

Borítókép: A Koronázó Bazilika Baráti Társaság minikonferenciája Székesfehérváron 2023. október 24-én (Fotó: Nagy Norbert/Fejér Megyei Hírlap)