Az elképzelés megvalósítása mellett szól, hogy 1000 és 1526 között az itt álló, tekintélyes méretű bazilikában koronázták valamennyi királyunkat. „A magyar nemzet álladalmi temploma” – a város 1543-as török megszállásáig − királyok, királynék, hercegek, egyházi és világi főméltóságok végső nyughelyének is helyet adott. A bazilika egykor nemcsak a Magyar Királyság, hanem Európa egyik kiemelkedő székesegyháza is volt. Többször átépítették, bővítették, hol román, hol gótikus stílusban, de a XVIII. századra elpusztult. A székesfehérvári Romkertben ma már csak alapjainak romjai láthatók.
A Koronázó Bazilika Baráti Társaság (KBBT) sajtóközleményében szerepel, hogy célul tűzték ki a Szűz Mária-bazilika történelmi szerepéhez méltó közösségi tér megépítését. Ebben komoly szerepet kapna Szabó Zoltán műemlékes építész-történész, aki e tárgyban már korábban is készített terveket. Az egykori épület eredeti helyén olyan emlékhely létesítését szorgalmazzák, amely a Kárpát-medence szakrális-történelmi központjaként is szolgálhat.
A társaság tagjai szeretnék, ha az új nemzeti emlékhely az interdiszciplináris vizsgálatok során beazonosított magyar királyok, hercegek méltó kegyeleti helyévé válna, és alkalmas lenne a magyar történelmi államiság jelképeinek, a koronázási ékszerek ideiglenes-állandó kiállítására, különböző kulturális rendezvények megtartására.
Vállalják a bazilika történelmi jelentőségét bemutató ismeretterjesztő filmeket készítését is. A társaság tavaly már felvette a kapcsolatot Eperjes Károly színész-rendezővel is, aki a helyszínen tájékozódott a KBBT elképzeléseiről.
A tervek megvalósulása nagyban növelné Székesfehérvár mint „Ófőváros” turisztikai és gazdaságélénkítő jelentőségét.
A KBBT elnökségének tagjai: Wittmann István egyetemi tanár, klinikaigazgató, Nagy Péter egyetemi tanár, az Európai Onkológiai Akadémia tagja, Cser-Palkovics Tamás ügyvéd, Szabados György történész és Kiss Zoltán orvos.
Borítókép: A koronázó bazilika látképe a XIII. század elején (Fotó: KBBT)
