Az egykori koalíciós ügyekért felelős államtitkár kiemelte, politikus korában voltak olyan személyes meghurcoltatásai, amelyek a származására vonatkoztak, de az egész életét úgy élte meg ebben az országban, hogy azért zsidó emberként lehet itt élni – ismertette Horn Gábor Hírklikknek adott interjúját a Mandiner.
Én zsidó emberként 68 esztendeje itt élve nem érzem azt, hogy Magyarország antiszemita lenne, nincs ilyen alapélményem
– mondta Horn Gábor arra a felvetésre válaszolva, hogy egy friss kutatás szerint a magyar lakosság 37 százaléka vall antiszemita nézeteket, ami a legjelentősebb zsidóellenességet jelenti a vizsgált országok közül.
Horn Gábor úgy folytatta:
Itt nincs antiszemitizmus, de igény lenne rá, mondja a nem túl szellemes vicc, de én azt gondolom, hogy kitapintható, érzékelhető, a napi életet meghatározó antiszemitizmus nincs.
Az egykori szabad demokrata politikus szerint a magyar „szélsőjobboldali pártoknál” (MIÉP, Jobbik, Mi Hazánk) nem a zsidóellenesség volt a meghatározó, hanem a cigányellenesség.
Vagyis az antiszemitizmus helyett inkább mindenféle kisebbség elleni kirekesztő magatartás, és ebben nem a magyarországi zsidóság a meghatározó, hanem a cigányság. Ez sokkal erőteljesebben jelen van a magyar társadalomban. Ugyanakkor sajnos ezek a dolgok összefüggnek egymással. De ténylegesen erőteljes antiszemita, zsidóellenes megnyilvánulás, ilyen típusú agresszió szerintem a társadalom öt-hét százalékában lenne csak mérhető. Én a kutatást nem ismerve, ezt a 37 százalékot nagyon soknak tartom, nem gondolom valóságosnak. Magyarországon létezik a nagyon erőteljes faji alapú megkülönböztetés, a rasszizmus, a kirekesztés, ami a zsidókra is vonatkozik, de az elmúlt 30 év tapasztalata alapján, ezt én öt-hét százaléknak gondolom
– mondta az interjúban Horn Gábor.
