Holnap kezdődik a Kecskeméti Törvényszéken Czeglédy Csaba pere. Az ügyvéd-üzletembert, korábbi MSZP-s, jelenleg DK-s politikust, Gyurcsány Ferenc barátját és közeli szövetségesét bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetésével vádolja az ügyészség. A vád lényege, hogy Czeglédy az általa és üzlettársai, beosztottai által létrehozott céghálón keresztül módszeresen, éveken keresztül trükközött az adófizetéssel, amelyből nekik hasznuk, a magyar államnak pedig kára keletkezett. A vádak szerint összesen 6,3 milliárd forintot meghaladó összegű adót csaltak el. Miközben a DK és a baloldal koncepciós pert emleget, a vádak komolyságát mutatja: az ügynek eredetileg 23 vádlottja volt, heten vádalkut kötöttek az ügyészséggel – amiből hárman visszaléptek.
Négy vádlott beismerő vallomást tett, és megkezdte börtönbüntetése letöltését. Holnap a többi vádlott büntetőpere kezdődik, utoljára Czeglédyt fogja meghallgatni a bíróság.
Iskolaszövetkezetek
A büntetőügyben fontos szerepet játszanak az iskolaszövetkezetek. Czeglédy Csaba régóta utazik az iskolaszövetkezeti bizniszben, és az adócsalás vádja sem újdonság vele kapcsolatban: a Rébusz iskolaszövetkezetben Szombathelyen fiktív számlák felhasználása miatt kellett felelnie Czeglédynek az 1990-es évek legvégén, a 2000-es évek elején, 2003-ban pedig már a Veszprém Megyei Bíróság jogerős ítéletében 1 év és 4 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, többrendbeli adócsalás és okirat-hamisítás miatt.
Az iskolaszövetkezetek Magyarországon az 1990-es években alakultak meg, és abban segítették a diákokat, hogy finanszírozni tudják a tanulmányaikat, vagy pénzt keressenek a tanulás mellett, amelyhez rugalmas munkalehetőségekre volt szükségük. Az iskolaszövetkezetek egy minimális tagdíjért cserébe munkát közvetítettek a diákoknak a szövetkezetek partnercégei által biztosított álláslehetőségek közül. A diákoknak csak szja-t kellett fizetniük a jövedelmük után.
Az iskolaszövetkezetek területe szabályozatlan volt a 2010-es évekig, így számos szövetkezetet ügyeskedésre használtak. Mindemellett komoly üzleti lehetőséget jelentett ez a szektor: csak a Rébusz iskolaszövetkezetnek húszezer tagja volt az ezredfordulón.
Czeglédy a 2000-es években úgy trükközött, hogy fiktív számlákat állított ki, például piackutatás címén, amelyek mögött nem volt teljesítés. Amikor a nyomozók felkeresték ezeket a cégeket, kiderült, hogy a Czeglédy által bemutatott számlák nem szerepeltek a nyilvántartásukban, a cégvezetők pedig azt állították, hogy nem is ismerik Czeglédyt.