A magyar 15–39 évesek túlnyomó többsége (86 százalék) fontosnak tartja, hogy felnőttként saját tulajdonú háza, lakása legyen – derült ki az Ifjúságkutató Intézet felméréséből.
Több nőnek van saját ingatlana
A végzettség kifejezetten releváns a véleményalkotás szempontjából: a felsőfokú végzettségűek számára a legfontosabb a saját ingatlan, 93 százalékuk vallotta ezt.
A kutatásból kiderül, hogy azok a fiatalok, akiknek már van saját ingatlanjuk – ami a 15–39 évesek harmadára igaz – nagyrészt felsőfokú végzettségűek (53 százalékuk) és a nők jellemzően nagyobb arányban birtokolnak lakást vagy házat (nők: 36 százalék, férfiak: 28 százalék).
Kiderült az is, hogy a kisebb településeken aránylag többeknek van saját otthona.
Azon fiatalok, akik még nincs saját ingatlanuk, jelentős többségben (71 százalék) valószínűnek tartják, hogy 2050-re már saját lakásban fognak élni. Legnagyobb arányban az ország északi részén számítanak 2050-ig saját ingatlanra.
A lakhatási kérdések kevésbé aggasztják a fiatalokat
A kutatás során megkérdezték azokat, akiknek még nincs lakásuk, hogy mennyi időre becsülik hozzájutásukat egy saját ingatlanhoz. A fiatalok nagyjából fele (49 százalék) úgy gondolta, hogy ez tíz éven belül reális számukra. Ezen belül magas volt azok aránya (18 százalék), akik egyelőre ezt nem tudták megmondani. A fiatalok harmada (33 százalék) hat és tíz év közötti időtartamot jelölt meg saját otthonának megszerzéséig. Azok, akik tíz éven belülre jósolják lakáshoz jutásukat, jellemzően 24 év felettiek és nem budapesti lakosok.
Az Ifjúságkutató Intézet kutatása alapján a magyar 15–39 évesek többségének (66 százalék) nincs ugyan saját ingatlanja, de felnőttként szeretnének saját ingatlanban élni, a jelenlegi helyzet és a jövővel kapcsolatos vágyak pedig csak mérsékelten okoznak frusztrációt a körükben. Mindössze a megkérdezettek két-három százaléka érzi úgy, hogy ma Magyarországon az ifjúság legégetőbb problémája a lakáshoz jutás.
Az ifjúsági problématérképen a legjelentősebb problémát a bizonytalanság, kiszámíthatatlan jövő jelenti, amit az anyagi nehézségek, a céltalanság, majd a baráti társaságok, közösségek hiánya követ. A nemzedéki problémák fontossági sorrendjében a lakhatást megelőzik az olyan problémák is, mint a bűnözés, a kábítószer és az alkohol elterjedése, a családi problémák vagy az elhelyezkedési nehézségek.
Az adatok olyan közvélemény-kutatásból származnak, amelyet az Ifjúságkutató Intézet 2022. év végén – 2023. év elején készített a 15–39 éves magyar állampolgárok körében, országos, reprezentatív ezerfős mintán, személyes megkérdezéssel (TAPI).
